Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-05-02 / 35. szám
FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, máj. 2. Gyönyörűen, pajzán temperamentummal, pikánsan játszott, finom, eleven, diszkrét t.áncza, hajlékony, lágy mozdulatai, tüneményes plasztikája, behizelgően kedves csengésű hangja temérdek tapsot fakasztottak. No és azok a kosztümök ! A gólyakupié álomszerűén finom kis ruhája, nem is ruha, de egy halaványkék költemény — azután a Fregoli-pa- rodia háromféle öltözete csupa ruhába öntött báj és édesség. Különösen a fin ruhában igézetesen kedves volt. Nagyon jól ment az egész előadás, Nagy Gyula remekül komédiázott, Palásthy, Vágó, Makray mind pompásan játszottak. (Érdekes rögtönzése volt Makraynak, mikor mint skót ezredes azt mondta: „megbuktatom a hadügyminisztert. Ez nekem nagyon könnyű. Egyszerűen elénekeltetem vele a Kossuth-nótát, s meg van bukva“). — Dulich Mariska ügyes szobalány volt, Bárdos Irma nagyon szép asszony, Geró Ida is jól játszott. A szinház üresebb volt, mint tegnap, pedig Lqtti ugyancsak megérdemli a telt házat. Hanem annál nagyobb volt aztán a kis közönség kitörő lelkesedése. A jövő heti műsor egy kicsit változott. A csütörtöki nagy sikeren buzdulva, közkívánatra hétfőn újra előadják bérletben Louie-ot, ezt a felségesen szellemes darabot, kedden pedig a hirdetett Üdvöske helyett a múltkor lemaradt Gésákat adják. A műsor a következő : Vasárnap d. u. 4 órakor Nőemancipáció. (Aradi Arankával.) Vasárnap este Cassanova. Hétfőn Loute. Kedden Gésák (Komlóssy s Aradi) Szerdán, először Mici herczegnő. bohózat. A vígszínház nagysikerű raüsord arabja. Csütörtökön, bérletben New-Jork szépe, operette. Pénteken, bérletben: A kis mama, vígjáték 3 felvonásban. Szombaton máj. 9-én bérletben itt először : A bajusz. Énekes játék 3 felvonásban. Irta és zenéjét szerzetté: Verő Gy. Vasárnap máj. 10-én, két előadás, d. u. 3 órakor, félhelyárakkal: A vigéczek. Énekes bohózat ; este 8 órakor, bérletszünetben, másodszor: A bajusz. % Exlex. Ez idei május elseje nevezetes dátum Magyarország történetében. A kormány makacs ragaszkodása egy olyan javaslathoz, a mely a nemzet érdekét sérti, s a mely a nemzet egyöntetű akarata ellen van, a legszomorubb állapotba kergette az országot : a törvénytelenség állapotába. A költségve- tés’i törvény meghoszabbitásának! a hatálya lejárt ápr 30-án, s május 1-től költségvetés nélkül, törvény nélkül kormányozzák Magyarországot. Hogy mi lesz ebből, azt a jó Isten tudja. Az ellenzék nem engedhet, hiszen vele, mellette van az egész nemzet, s ha most meghátrálna, örökre eljátszaná a nemzet bizalmát. Tart hát a harc tovább: néma többség s a kisebbség közt, hanem a magyar nemzet akarata s a bécsi udvar parancsa közt. Elválik, hogy melyik eiősebb, — elválik, hogy a magyar nemzet parancsoké ebben az országban, vagy Ausztria. Ha most keresztül megy a katonai javaslat, ha az ellenzék szabadságharcát legyőzik, akkor a magyar nemzet lesz legyőzve, s| 35. szám (3) akkor meg lesz pecsételve, hogy Árpád földjén rabszolganép lakik, hogy . itt kénye kedve szerint uralkodik az osztrák önkény. Érdekesnek tartjuk röviden közölni a törvénytelen kormányzás első napjának parlamenti eseményeit, mert napilapokból csak holnap olvashatja ezt közönségünk : Széli Kálmán egy ügyes stikli- vel akarta a törvénytelen kormányzást a törvényesség látszatában öltöztetni : jelentésbe foglalta össze az exlex alkalmából tett intézkedéseit, s benyújtotta azt a képviselőházhoz, hogy vegye jóváhagyólag tudomásul. Ha ez megtörténik, akkor legalább a képviselőház hztározatán fog alapulni a törvénytelen kormányzás. Először Polónyi Géza állt fel tiltakozni ez ellen, kifejtve, hogy ez nem más mint az osztrák 14. §. becsempészése a magyar alkotmányba. Polónyinak felelni akart Szelj de nem tudott egyebet felhozni ismeretes frázisainál és érzelgései- nél. Terjengősen és unalmasan beszélt, s mikor aztán erősebb kifejezéseket kezdett használni az ellenzék ellen, pokoli zaj, kiabálás támadt, amelyet az elnök percekig nem volt képes lecsendesiteni. Percekig állt és hebegett Széli, mig* végre Apponyi elnök egy negyedórára felfüggesztette az ülést, Széli Kálmán „beszédének“ ez a része igy néz ki az országgyűlési naplóban. Széli: Gratulálok . . . (Foly- tontartó nagy zaj a bal és szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobholdalon. Elnök többször csen. get-) Sréter: Nem becsületes magyar ember, aki a szólásszabadságot nem tiszteli! (Szűnni nem akaró nagy zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök (többször csenget) : Csendet kérek! (Szakadatlanul nagy zaj a szélsőbaloldalon) fíerzeviczy: Nem tisztelik a szólásszabadságot! (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Ez a 48-as párt! (Szűnni nem akaró nagy zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon,) Széli-. Gratulálok azoknak . . . (Folytontartó nagy zaj a szélsőbaloldalon Elénk felkiáltások a jobboldalon: Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Gratulálok azoknak . . , (Folytonos nagy zaj a szélsőbaiolda- lon. Zajos felkiáltások a jobboldalon: Halljuk! Halljuk! Hallgassák meg a miniszterelnököt') Elnök (többször csenget): Csendet kérek ! (Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Széli: Gratulálok azoknak, a kik engem ebben a nehéz órában . . . (Perczekig tartó nagy zaj a szélsőbaloldalon és felkiáltások: Nem hallgatjuk meg! Elénk felkiáltások a jobboldalon : Halljuk! Halljuk!) Elnök (hosszasan csenget): Igen kérem a képviselő urakat hallgassák meg a szónokot! (Folytontartó nagy zaj a szélsőbaloldalon. Kossuth Ferencz elhagyja a termet. Többször megújuló 'élénk felkiáltások a jobboldalon! Éljen Kossuth! Folytonos nagy zaj a .szélsőbaloldalon. Az elnök {többször csenget. Élénk felkiáltások a jobboldalon: Halljuk a miniszterelnököt: Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Széli: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! jobbfelől. Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon) En csak sajnálatomat fejezem ki . . . (Szakadatlan nagy zaj a szélsőbaloldalon. Hosszas felkiáltások a jobb oldalon : Halljuk a miniszterelnököt j Elnök (többször csenget): Csendet kérek, (Folytonos zaj a szélső baloldalon.) Széli-. Én csak sajnálatomat fejezem ki, hogy a túloldalnak egy része . . . (Folytontartó nagy zaj a szélső baloldalon. Halljuk, halljuk! a jobboldalon.) Elnök (többször csenget) Mél tóztassék csendben lenni! (Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk, halljuk! a jobboldalon.) Széli: Én csak sajnálatomat fejezem ki, hogy a túloldal egy része úgy érti a szólásszabadsá got, hogy a miniszterelnököt akkor amikor ilyen súlyos helyzetben , . . (Folytontartó nagy zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk, halljuk! a jobboldalon.) az alkotmánysértésnek legsúlyosabb vádjával szemben magát igazolja . .. (Folytonos zaj a szélső baloldalon Halljuk, halljuk! a jobboldalon.) meg sem akarják hallgatni. (Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon ) Legyen ez a dicsőség az önöké. (Folytontartó nagy zaj a szélső baloldalon. Élénk felki álltások a jobboldalon: Halijuk! Halljuk! Elnök többször csenget.) Legyen ez a dicsőség önöké, akiknek egy része, . . . (Szűnni nem akaró nagy zaj a szélsőbaloldalon Felkiáltások a jobboldalon ; Halljuk a miniszterelnököt! Halljuk az elnököt! Perczekig tartó nagy zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) A szünet után megint beszélni kezdett Széli, s utána egymásután szólaltak fel Komjáthy Béla, Beöthy Ákos (aki a ház feloszlatását sürgette, Holló Lajos, fíarta Ödön, Ugrón Gábor, -— azután megint Széli kezdett beszélni. Veszedelme volt a sok beszéd, mert azután megint nem engedték szóhoz jutni, s hiába okvetetlenkedtek Sré- ! tér, Rónay, Ballagj meg egyéb mamelukok, újra fel kellett függeszteni at ülést. Az uj szünet után is folytatni akarta Széli a beszédét, de az alkotmánysértések miatt felháborodott ellenzék folytonos zajjal akadályozta, úgy hogy az egész beszéd kínos vergődés és hebegés volt. így vergődhetett Robespierre a trancia konventben, mikor a folytonos törvényszegései és gonoszságai miatt felzudult gyűlés nem engedte szóhoz jutni Ebből is közlünk mutatóba egy részletet. Széli: Es hogy bebizonyítsam azt, hogy . . . ^Kitörő nagy zaj [a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Én nem beszélek, ha meg nem hallgatnak ! (Élénk helyeslés a jobb-! oldalon Folytonos nagy zaj aj szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Már eleget erőltettem magam . . . (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon. Nagy nyugtalanság jobbról) . . . eleget erőltettem magam ; ha nem akarnak meghallgatni, nem beszélek. (Élénk helyeslés és tetszés jobbról. Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) Sréter: Itt ülünk egy esztendeig is, de az alkotmányt még sem hagyjuk összetörni! (P'olytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget).- Csendet kérek! Széli: Ez a jelentés nem egyéb (Kitörő nagy zaj a szélsőbalolda Ion ) Nem beszélek : (Élénk helyeslés jobbról. Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Lehetetlen ! (Nagy nyugtalanság jobbról. Zajos felkiáltások a jobboldalon : Gyalázat!) Én, t. ház... (Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) leget erőlködöm, hogy azokat, kik engemet rendszeresen és szándékosan le akarnak 'zúgni, tulhar- sogjam, már a mellem és torkom nem bírja tovább. (Nagy nyugtalanság jobbról. Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon. Zajos felkiáltások jobboldalon : Korcsmába való ; Elnök csenget.) Rónay: Gyalázatosság! (folytonos zaj a szélsőbaloldalon) Ballagi: Embertelenség! (folytonos zaj a szélsőbaloldalon. Zajos felkiáltásoki Szégyenletes! Korcsmába való! Még oda sem való!) Rónay: Törvénytelen eljárás ! Nem járja! (Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csengat.) Széli: Kijelentem, t. ház, . . . (Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Kubik: felfüggeszteni az ülést! Végül még Tisza István s Rahov szky beszélt, s aztán szombatra halasztották a vitát a felett, hogy tárgyalják-é a miniszterelnök előterjesztését vagy nem. * Szépen kezdődik az exlexes korszak. De igy kell Szélinek! Annyi jogfeladás és szolgalelküség nem is vezethetett egyébre Aki felfelé szolga, annak lefelé sincs tekintélye. Aki szelet vet, vihart arat, S ebből a viharból talán Magyar- ország szabadsága fog kikerülui. Úgy legyen! HÍREK. Apróságok a tokaji ápril. 26-iki elégtételaDó értekezletről. Kik voltak ott jelen l Jelen volt a tokaji szolgabirói, adóhivatali, városi tisztikar csaknem teljes számban, a Tisza gróf tokaji uradalmának kezelői, 20—25 civil választó, s a nézet- eltérés kinyilvánítása előtti időpontig 20—25 javaslat-ellenes polgár. Úgy hogy ezek kivonulása után — ha sokat akarok mondani —30—35-re tehetem a résztvevők számát. * Történt a gyűlésen egy pár komikus jelenet is. így pl. Egy úr — nagy kujon, javaslat ellenes — azt indítványozta, hogy a bizalmi sürgönyt az összes jelenlevők írják alá. Lett persze óriási gezéresz, ki vele ! stb. kiáltás és az indítvány szépen megbukott. Pedig nem kei ült volna sokkal többe a sürgöny úgy se. *
