Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-04-18 / 31. szám

31. szám (4)

FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP

Szombat, ápr. 18.

. I

URUK.

— Eljegyzés. Szitovszky Ágoston helybeli gör. kath. tanító eljegyezte Oroszy János polgártársunk leányát, Jolánt.

| Érti Heribert

Lúgosról azt a

megrendítő hirt vettük, hogy ott Érti rff ribert, Krassó-Szörény vármegyének kir. segédtanfelügyelője, a zemplénvármegyei kir. tanfeiügye- lőségnek öt éven át volt tollnoka, f. hó 16-án hosszas szenvedés után, 50 éves korában meghalt. Benne a tanfelügyelői kar egyik buzgó tagját, a közoktatásügy egyik lelkes előhar- cosát vesztette el. Jeles képzettségű tankönyviró is volt- Több népiskolai tankönyve jeles paedagogiai szakismeretéről tanúskodik. A boldogult, aki fiatal korában Koburg Fülöp herceg uradalmának egyik iskolájában is működött, egész életét a tanügynek szentelte, a néptanítót pedig barátjának tekintette A családi életben mint gyöngéd férj és gondos apa töltötte be helyét, ki a napi munka után szerettei körében keresett és talált enyhülést. Légyen áldott emlékezete!

— Halálozások. A zemplénmegyei róni. kath. papság egyik nesztora s tisztelt alakja, Bergler Gyula tokaji prépost meghalt f. hó 17-én végelgyengülésben- Általános részvét ti sérte sírjába a mindenütt szeretett jószivü derék öreg urat. — Ozv. Ujfalusty Endrén j, néhai főbiránk özvegye, életének 72-ik évében Sátoraljaújhelyben f. hó 16-án hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése ma délután ment végbe, nagy részvét mellett.

— Hivatalvizsgálat. Berczelly Jenő, a kassai kir. tábla elnöke a héten Ujhelvbt n volt dr. Oláh István titkárjával és megvizsgálta a törvényszék ügykezelését, s mindennel teljesen meg volt elégedve. (No, lehet is, mert a törvényszéknél negyedrész annyi idő alatt intéznek el mindent. mint a táblánál.) Tiszteletére esténlunt összegyűlt a bírósági személyzet a Magyar Király éttermében, s egyik este a miskolczi törvényszék bírái is átjöttek egy páran, élükön Ortvay elnökkel a táblái elnök üdvözlésére.

— Hol a humanizmus ? CsütörtÖAÖn

délután vitték fel orbánczban szenvedő Wandruska Antal gymnasiumi tanárt a közkorházba hordágyon. A beteg iránt általános volt a részvét, de még általánosabb a felháborodás a hatóság ellen, hogy ilyen embert ilyen hordágyon vitet. Ügy látszik, hogy az itteni hatóságnál is J a bárónál kezdődik az ember, mert különben nem lehetnének ilyen em-1 bertelenek.

— Református templom. A Na

mihály és vidéki reformátusok óhaja, hogy Nagymihályban temp lomot építsenek. Az eszme mindenütt tetszéssel találkozik s mint hinni lehet, meleg pártolásban is fog részesülni.

A sátoraljaújhelyi kerületi be- tegsegélyzö pénztár igazgatósági elnöke ÉlMert Gyula ezen állásáról f. hó 15-én lemondott. Ez alkalomból a pénztár holnap rendkívüli közgyűlést tart, melynek eredményét jövő számunk hozza.

— Százezer koronás sikkasztás Kassán. Felső-Magyarország fővárosának Kassának is van szenzácziója amely tegnapelőtt pattant ki egy százezer koronás sikasztás alakjában. A sikkasztás első hire huSvét vasárnapján járta be a várost, amikor az egyik kassai lap azt irta, hogy a.vá- ros tulajdonát képező erdőkből elárusított tűzifa árát szabálytalanul kezelik, sőt hogy a fa eladásából befolyt összegnek tetemes része hiány- j zik: A hírlapi czikk alapján Münster ; Tivadar polgármester nyomban meg- 1 indította a vizsgálatot, de ennek a vizsgálatnak során nem merült lel hiány. | Most ez ujságczikk újra a város tü- | zifapénztárára fordította a főispán fi- j gyeimét, ki csütörtökön váratlanul j megjelent a pénztárban és .a pénztár személyzetének legnagyobb meglepetésére azonnali rovancsolást ren- 5 del 1. H ratek pénztárnok kérte a főispánt, hogy adjon 2 —3 napi halasztást, mert a könyvek lezárása annyi időt igényel, de a főispán nem íági- tott, a pénztár és számvevőség személyzetté rohamosan a dologhoz látott, de munkájuk legkisebb részét is a főispán maga vizsgálta át. Min- járt az első nap ók lezárása után. hiány derült ki, mely egyre nőti úgy, hogy csütörtökön d. u, 6. órakor

53.000 korona, a pénteki napon inár

125.000 koronára rúgott a megálapi- t.ott hiány, a vizsgálat inig folyamatban van. Péchy főispán a vizsgálat eredménye alapján nyomban ÍVnyitő feljelentése tett s a rendőrség az ügyészség utasítására letartóztatta Horalek pénztárost, ezenfelül a főispán elrendelte a fegyelmi vizsgálatot Hollay Adolf nyug. főszám- vevő, Sipos Bertalan jelenlegi fő- számvevő és Szőnyeg István erdő- mester ellen. A sikkasztás Ilire, bár nem ment újságszámba, mégis óriási feltűnést keltett Kassán. Evek óta beszélik, hogy a városi pénztárban a tűzifa vételárából hiányzik - hiába vekszá'ta Münster polgármester a pénztárt, hiányt nem tudott felfedezni. A kiderített sikkasztás a polgármester állását is megrendítette, úgy hogy pár nap múlva beadja lemondását, Horalek Ferenc/ vagyonos ember hirébsn állt. Sokféle és kiterjedt vállalkozása révén sok pénzt forgatott, különösen bortermeléssel foglalkozott, s nemrégiben Izsákon, Kecskemét mellett vásárolt nagy kiterjedésű szőllőt s ennek megmunkálása sok pénzt igényelt. Apósa, Haltenberger Péter, vagyonos hen- tesrnester, aki vejével üzleti összeköttetésben állott s akit a sikkasztás első hírére felhívtak, hogy pótolja a veje által elsikkasztott kézpénzt de Haltenberger ezt kereken megtagadta. Szönyey István erdőmester is nagy lábon élt és folyton adósságot csinált.

— Szöllök romlása. Amitől az újhelyi szőlős gazdák úgy féltek tegnapelőtt, de (.ddig szerencsésen elkerültek, — az bekövetkezett Mád, Tálya és M.-Zombor községekben. E helyeken ugyanis folyó hó 16-án erős fagy volt, mely a szőlőket egészen tönkretette

— Jó tanács. Mindazoknak, kik pázsitot akarnak létesíteni, ajánljuk, ajánljuk, hogy szerezzék be Mautner Ödön cs. és kir. udvari rnagkereske- déséből Budapesten a „Sétatéri“ vagy a „Margitszigeti“ famagkeveréket. Ezeket már 29 éve szállítja Mautner Budapest és a Margitsziget oly bámulatra méltó és gyönyörű sétaterei részére.

A kör anyagi ügyeinek rendezése után az indítványok következtek. — Első volt Kántor Lajos kartárs következő indítványa: „Mondja ki a bodrogközi általános tanítói kör, hogy a Sárospatakon megjelenő Zemplén- megye cimü megyei érdekű hetilap 17 és 15-ik számaiban Laborczfalvi aláírásával megjelent cikkek tartalmával nem azonosítja magát és azt csak egy álnév alá rejtőzött egyén, — állítólag tanító — egyéni véleményének tartja.“ Indítványozó indítványa indokolásában rámutat a bodrogközi jótékony nőegyesület 1902. évi november hó 12. napján tartott ülésének jegyzőkönyvére, mely jegyzőkönyv világosan megmondja, hogy a nőegyesület nem akar a tanítók szellemi munkájának bírálója lenni. A közgyűlés az indítványt helyeselvén, azt elfogadta. Azután az elnök indítványára felhivta a kör mindazon tagjait, kik még nem tagjai az országos „Eötvös-alapnak“, hogy lehetőleg mindnyájan lépjenek be e jótékony, a tanítók érdekét munkáló egyesületbe. Végül ugyancsak az elnök indítványára határozatba ment, hogy a múlt érre tervezett, de el ino’adt mu'ntságot a „Z^mplénmv- gyei tani!ók-háza“ javára még a tavaszon megtartja. Felhívja a körnek minden tagját, hogy annak sikere érdekében a vidéken propagandát csináljon. Egyszersmind a mulatság rendezésére 10 tagból bizottságot va Iasz tol t.

így letárgyaltatván a tárgysorozat, elnök a gyűlést berekosztotte. —r.-gy;

hő I

TANÜGY.

c6 A bodrogközi általánus tanítóikor, amely az elmúlt év folyamán alakult újra, mint a Zemplénmegyei általános tanító egyesület harmadik köre, folyó hó 15-én tartotta tavaszi rendes közgyűlését Kir. Helmeczen, a tagok élénk részvételével.

A tárgysorozat szerint a gyűlés elnöki megnyitóval kezdődött, majd ugyancsak az elnök felhívására a kör jegyzőkönyvében örökítette meg néhai Pataki József volt kartárs emlékét, s a gyászbaborult özvegyhez részvétiratot intéz a kör.

A múlt évi alakuló gyűlés jegyzőkönyve lett azután felolvasva, s a közgyűlés által hitelesítve. Ezután ugyancsak a múlt évi gyűlésről elmaradt felolvasását tartotta meg Futó lajos kartárs, „Lelki nevelés“ címen. A szép és sikerült felolva sásért jegyzőkönyvében mond köszönetét a kör a felolvasónak.

IRODALOM.

Magyar Remekírók.

A „Franklin-Társulat“ e korszakos vállalatából megjelent a harmadik | sorozat. Ma már midőn a „Magyar Remekírók“ díszes és becses köteteinek ezrei sőt tízezrei forognak az | országban, fölösleges lenne ennek j a klasszikus gyűjteménynek akár a kulturhistóriai, akár a nemzeti fontosságát hajtogatni; az a közönség, melynek Ízlésében, műveltségében I és hazafiságában bízva a kiadó-tár 1 sulat, e nagy vállalkozásra elszánta magát, fényesen bebizonyított, hogy érti és érzi a „Magyar Remekírók“ nagy jelentőségét s nem azt a könyvet veszi meg, a melylyel legügyesebben kinálgatják, hanem az, a melyiknek belső értékéről is helyes ítélete van. Egy szóval: nem Maecenas többé a müveit magyar közönség, hanem — müértő : nem adózik, hanem vásáról, nem csak adni akar, hanem élvezni is.

Ebben pedig bő része lehet, ha a „Magyar Remekírók“ köteteit forgatja; mert lagsan-lassan, a mint a kötetek egymásra gyűlnek, a magyar irodalom kodifikálása lesz ez a gyűjtemény. Egymás mellé sorakoznak a könyves polezokon a magyar nemzet nagy szeleméinek alkotásai s | mire mind az ötvenöt kötet megje-j lenik, — nem lesz mit irigyelnünk a nyugati nemzetektől: — a mi irodalmunknak is vannak oly gyöngyei, a minőkkel más nemzetek nem | kérkedhetnek. „Magyar Remekírók“ első két sorozatának tiz kötetében ugyanis Arany János, Csiky, Garay, Kossuth Lajos, Reviczky, Szigligeti, és j Tompa müveit kaptuk, vagy teljesen. vagy részben: a most szétkül- i dött új soro/.atbane pedig Vörösmarty j harmadik kötetén kívül Csuczor, Kazinczy, Kölesei Vajda, egy-egy kötetét találjuk.

A magyar szellemi élet pangása, nemzetünk fásult közömbössége soha sem volt szembe ttinőbb, mint a Kazinczy föllépésének idejében. Herder szavait, hogy „a magyarnak nincs többé mit keresnie a földön akárhányan néma fájdalommal olvasták és igazoltnak hitték. Ez a „Kun Lászlóénál is mostohább idő“ — a hogy Vitkovics írja, — kétségbe ejtette a nemzet legjobbjait, a kik semmi vigasztalót se láttak a haza sorában. A hazafiaz Írói törekvéseknek szárnyát szegte a czenzura és szellemi életünknek néhány szórványos nyilatkozása is inkább csak a végronaglás tusájáról lebbentette föl a fátyolt . . . Egydül Kazinczy nem csüggedett: — a múlt dicsőségének sirján a föltámadás lehetőségét hirdette, — se hitének apostolaként, szinte egymaga vállalkozott a gigászi föladatra, hogy a tetszhalott magyarba új életet önt, a fásult szivekbe pezsgő vért ereszt és fölrázz« dermedtségéből az alvó társa dalmat.

Az az egy kötet, a melyet Váczy János, Kazinczy leghivatottabb kritikusa válogatott össze a nagy agitátor munkáiból, egész képét adja irodalmi ujászületésünk e buzgó apostolának és munkásának. A mi eredetit versben irt azt mind fölvette a kötetbe; eredeti prózai dolgozatai közül pedig a legfontosabbat, a Pályám emlékezetét. Egy egész könyvet töltenek meg Dalai és ódái, kettőt a Tövisek és virágok, egyet-egyet az Epigrammák, a Vegyesek, és az Epis- tolak-. s e hat könyv után követke- I zik a Pályám emlékezetének négy ; könyve. Megelőzi pedig Kazinczy [Írásait a Váczy János dr. Bevezetése,

| mely rövid, de annál tömörebb és igazságos kritikával méri a széphal- | mi mester nagy érdemeit.

Kölcsey Fervncz. a nyelvújítás mes- ] terének legtehetségesebb tanítványa, — „voltaképen több irót foglal raa- I gában“, — a hogy Greguss jellem- j zően mondja róla. Angyal Dávid, a jki a „Magyar Remekírók“ sorába föl- | vett. Kölcseykötet elé alapos és kimentő kritikai bevezetést irt, igen (nagy szeretettül foglalkozik e sok oldalú költővel. A kyinnus Írója erős élénken fürkésző, bátor elme [volt, igazi hőse a meggyőződésnek,

I de mélyre ható s- élesen bonczoló | logikája mellett van benne lirai érzés, költői fogékonyság és szubjektív színezés is.

j Cxuczor Gergely, á hazafias érzésű benezés költői munkáit Zoltvány Irén rendezte sajtó alá s ugyancsak ő írta meg kiváló rendtársának az életrajzát is. A sokat szenvedett, testestől- lelkestől magyar Ozuczorral, Petőfit kivéve nincsen újabb költő, a ki „népszerűség“ tekintetében vetekedhetne. Egy hijáti negyven dalát énekli ma már a nép, s kötészetének bizonyára legbecsesebb • részét teszik e népies dalok

A Vörösmarty Mihály munkáinak végleges, teljes kiadásából, mely ebhen a vállalatban jelenik meg, a harmadik kötötet kapjuk, —- a nagy költő drámai költeményeinek első felét. Megalkotásuk időrendjében következnek egymás után Salamon király, Hábadoj. A bujdosók és Csongor és Tünde, mely a magyar költői nyelv legszebb diadala. Általában megszokták csak a Urai és epikai költőt magasztalni Vörösmarty- ba11; pedig filozófiai mélység, a gondolatok költői szépsége, a hasolatok fönsége és merészsége dolgában semmit sem irt Vörösmarty, a drámai költeményeinek fölötte állana. Valóságos Shaksperei forrongás nyilatkozik eszméiben, mig hibátlan, zeng- zetes sorain sziutén meglátszik, hogy sokat tanult a brit szellemóriástól, a kinek hatása lépten-nyomon nyi latkozik minden sorában. Technikája meg valósággal páratlnn.: a blank- verset senki se kezelte nagyobb művészettel nyelvünkben, mint ő. A harmadik sorozat öt kötetében csak ehhez az egyhez nincsen arckép és bevezetés; mind a kettő a legelső Vörösmarty-kötet előtt van. i

Vajda János kisebb költeménye- teszik a harmadik sorozat ötödik kö tétét. A Petőfi utáni korszaknak kétségkívül legönálóbb, legtartalmasabb lírikusa. Mindenütt nagy erő, mély megindulás ós viharos pathos emeli, — írja róla Ednrődi Sándor, a ki a kötet elé nyomtatott lelkes Bevezetésben teljes igazságot szolgáltat a sokat bántott ós félreismert, önmagával is meghasonlott költőnek. Vajda egyénisége annyira külön álló. egyedüli hogy szinte megdöbbent*

kedni lehet a kassai színházhoz cim- zendő levélben, 23-tól kezdve pedig naponkint a saujhelyi színházi pénztárnál a délelőtti órákban. — Sátoraljaújhely, 1903. ápr. 14-én. Kiváló tisztelettel: Komjáthy János, a kassa —sátoraljaújhelyi szinikerület igazgatója.