Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-04-08 / 28. szám

28. szá n (5)

FELSAGYARORSZA^GI HÍRLAP

gyönyörűségét, pompásan mulatott Ujházy remek alakításán, s temérdeket tapsolt.

A többiek igyekeztek leküzdeni a nagy művész jelenléte által okozott elfogultságot s nem rontani a hatást, s ez sikerűit is nekik. Takács Mariska, Komjáthyné, Odry, Vágó, Komjáthy, Czobor a tőlük megszokott modorban jól játszottak, s hisz szűk, hogy a mesternek se volt ellenük panasza.

Annyi volt a közönség, hogy még a zenekarból is nézőteret csináltak, felemelték s odatettek betűkkel jelölt székeket. Épen kijött az egész ABC. — és ez értékes ABC volt, mert minden betűje 2 kor. 60 fillér bevételt jelentett a direktornak, — ennyi lévén egy jegy ára.

*

Szerdán Constantin Abbét, Ujkázy legjobb szereplését adják. Ez iránt az előadás iránt még nagyobb az érdeklődés.

HÍREK.

— Ij fütohází főnök. Hegedűs Győző zólyomi m. kir. államvasuti mérnök — a sátoraljaújhelyi fütőház főnökévé neveztetett ki.

— Egyházi látogatás. Kaminszky Géza ungvári tanitóképezdei igazgató, mint püspöki megbízott f. hó 4-én Sárospatakra érkezett a zempléni fő- esperesi hivatal és a sárospataki lelkészet szabályszerű megvizsgálására.

— Egyházi kinevezés. Brinssky Antal rudlyói gör. kath. lelkész a va- rannói egyházkerület esperesévé, s Tóth Miklós stefurói gör. kath. lelkész vivadai lélkészszé neveztettek ki.

— Halálozás. Szepessy Mariska ápr. hó 5-én életének 22-ik évében hosz- szas szenvedés után elhunyt. Temetése 6-án nagy részvét mellett ment végbe.

— „Zemplénvármegyei Kazinczy-Kör •

április hó 13-án, husvét másodnapján a vármegyeháza nagytermében délután 6 órakor házi estélyt tart több budapesti művész közreműködésével. Az estély zene-estély lesz. Ezzel kívánja pótolni a kör az elmaradt kamara-estét. A zeneszáraokat egy bájos melodráma újdonság fogja két sorozatra bontani, a melyben Ambrózy Teréz urhölgy (Miskolcz) fogja szavaló művészetét bemutatni. Melczcr Tibor (hegedű). Zerkovits Rudolf (tárogató és zongora,) Várkonyi Béla (zongora) és Várkonyi Flórián (ének) művészeket sikerült ez estélyre a körnek megnyerni, a kik a művészetükkel emlékezetes és kedves hns- véti ünnepeket fognak szerezni a tagoknak és a tagok ünnepelni jött idegen vendégeinek, a kiket a kör szívesen lát. Klasszikus és magyar zenét fogunk ezen a müvészestén váltakozva élvezni. Hallani fogjuk a Kóczé és Rácz Laci genreében ma gyár nótáinkat, palotásainkat, kuruc dalainkat hegedűn, zongorán és tárogatón. — A kör értesíti a tagokat hogy husvéttól az alispán ur szívességéből a megyeháza nagyterme fesz a kör olvasó terme és hogy a kör hirdetési táblái a megyeháza és a Hornyai-ház falán lesznek kifüggesztve. Tagnak beiratkozni lehet az igazgatósági tagoknál és a tisztviselőknél.

— A Sátoraljaújhelyi Kereskedelmi- Társulat folyó hó 5-én tartotta meg évi közgyűlését. Grünbaum Simon társ. elnök üdvözölvén a szép számban összegyűlt tagokat, Szabó Jakab titkár felolvasta évi jelentését, melyben nem csak a múlt évről, de a társulatnak 6 évi működéséről ad számot és statisztikai kimutatást, a mennyiben a múlt évvel véget ért a társulatnak első 6 évi ciklusa és a jelen évvel aláírási ivén biztosított 68 taggal uj 6 éves ciklus vette kezdetét.

A jelentés beszámol a nyert segélyekről, a társulat által fentartott kereskedelmi tanonciskoláról és ennek kapcsán kéri a kereskedőket az iskolalátogatás szigorú ellenőrzésére : végre beterjeszti a számvizsgáló bizottság által megvizsgált számadásókat, vagyonmérleget és a folyó évi költségvetést.

A közgyűlés az évi jelentést helyeslő tudomásul veszi, köszönetét szavaz a közokt. kormánynak, a kassai keresk. és iparkamarának, Sátoraljaújhely r. t. városnak, a helybeli pénzintézeteknek az iskola javára nyújtott segélyekért; a számadásokat helybenhagyva, a vezetőségnek készséggel adja meg a felmentvényt, a jelen évi költségvetést helyesíő- leg elfogadja.

A tisztikar és választmány az alapszabály értelmében megbízatásukról leköszönnek.

Lővy Adolf korelnök alatt megej- tetett az uj választás, mélynek eredménye : Grűnbaum Simon elnökké, s Behyna Miklós alelnökké egyhangúlag újból megválasztattak. Választmányi tagokká: Alexander Vilmos, Fleiszner Frigyes, Gyarmathy Béla, Klein Andor, Klein Géza, Lővy Adolf | Hagy Ferencz, Reichard Armin, Roth j Vilmos, Schon Sándor, Widder Gyula, \Zinner Adolf. Számvizsgálókká : Neu- \feld József. Róth Mór és Waller Ala- dár lettek megválasztva.

Elnök a maga és az összes megválasztottak nevében köszönetét mond a közgyűlésnek és azon kére- I lemmel fordul Sátoraljaújhely város j kereskedőihez és különösen a társulati tagokhoz, tömörüljenek a társulat zászlaja alá, ápolják a társulati eszméket, a közös érdekek megóvása és előmozdítása céljából, mert csak úgy lehetünk képesek a kereskedelmet előmozdítani, a kereskedőket minden oldalról fenyegető veszélyeket elhárítani, békés együttműködéssel kitűzött céljainkat városunk és hazánk javára elérni. A tagok és különösen a választmány támogatását kérve, Ígéri, hogy minden tehetségét a társulat szolgálatába fogja helyezni.

Salamon Béla társulati tag indítványára a társulat újból fog foglalkozni ama régi és a jelentésben is érintett tervvel, mely szerint létesit- tessék oly helyiség, melyben a társulati tagok szórakozás, eszmecsere, a társulati szellem ápolására közős és állandó otthont találjanak.

Schön Sándor indítványára a közgyűlés előforduló jogi esetek elbírálására tiszteletbeli társulati ügyészi állást szervez, mely állásra egyhangúlag dr. Grosz Dezső ügyvéd választatott meg.

Lővy Adolf indítványára a közgyűlés Székely Elek polgármesternek a tanácsterem szives átengedéséért és a társulat iránt amúgy is tanúsított jóakaratáért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott.

— Igazságügyben. Egyre jönnek a kérvények a községekből a katonai terhek ellen. Jövő számunkban majd újra hozunk róla kimutatást. — A napokban is jött az egyik községből. Bélyeg nem volt rajta, hanem ráírták a borítékra : Igazságügyben, portómentes. — Nagyon helyesen gondolkozik a derék község. Mert mi egyebet keresünk mi, mint a nemzet igazságát. Hát csakugyan igaz ságügyben vannak azok a kérvények.

— Äz eladott üdvösség. Érdekes okirat fekszik előttünk. Arról, szól, hogy 'S. L. fiatalember eladta az összes lelki üdvösségét két darab hölgy cigarettáért G. I.-nek. Szabályszerűen van megírva, aláírva s két tanú által előttemezve.

No, alighanem értéktelen tárgyat vásárolt G. 1. úr, ha ilyen olcsón adták el!

— Pofozkodás a pályaudvaron. Csinos botrány történt e napokban a helybeli vasúti állomáson. Burger Gellért kassai szabó az indulásra ké- szenálló vonattal hazafelé igyekezett. Röviddel az indulás előtt a vasúti állomás főnöke kisietett a perronra és harsány hangon kiáltotta az indulni készülő utazóközönség felé:

„ Várjanak még. Ne tolongjanak úgy, mint a tehenek/“ — Mire az állomás főnök szeretetreméltó szavait befejezte, ép Burger Gellért elé került, Burger, ki feleségével utazott, abban a Íriszemben volt, hogy az állomásfőnök szavai neki szólanak. Illedelmes hangon tehát arra kérte az állomásfőnököt. hogy ne használjon ilyen sértő kifejezéseket ; különösen akkor, amikor ifjú feleségével utazik. Az önérzetében sértett utas ki- fakadására az állomásfőnök még jobban dühbe jött. — „Nem bánom én, — kiáltotta, —- akár felesége, akár cselédje Önnek ez a hölgy. Ön akkor 'fog utazni, amikor nekem tetszik.“ — A megrémült utas önérzetére hivatkozott s erélyes hangon kikérte magának, hogy az állomásfőnök kénye kedve szerint sértegesse őt. A magából kikelt állomásfőnök erre azzal válaszolt, hogy Burger Geliertet k é t- szer pofonütötte. Majd sarkon fordult s úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el . . . Az ál'lomásfőnök botrányos viselkedése természetesen nagy feltűnést keltett az utazóközönség körében. Burger, kit üzleti dolgai sürgősen hazaszólitottak és igy nem volt abban a helyzetben, i hogy még a helyszínén szerezzen magának elégtételt, a renitens állo- másfónök ellen a bűnvádi feljelentést megtette. F.—N.-- Felhívás. A sátoraljaújhelyista- tusquo izraelita nyahitközség elöljárósága, mint S.-a.-ujhelyben elhalt Kellner Mózesnc szül. Schwarcz Betti hagyatékának kezelője, ezennel felhívja mindazokat, kik a nevezett örökhagyó által férjhezmenő leány- 1 rokonai részére rendelt segélyalapnak az utóbbi években felgyűlt és most felosztás alá kerülő kamataiból részesedni kívánnak, hogy ebbeli kérvényüket folyó 1903. évi május hó 15-éig Zinner Henrik hitk. elnök- : hoz nyújtsák he. A segély elnyeré- | séhez megállapított feltételekre és a Kérvény kellő felszerelésére nézve a hitközség titkári hivatalánál lehet és kell tudakozódni. Elkésett kérvények figyelembe vehetők nem lesznek.

— Ossikón nincs férfi. Hogy mily nagy mérveket öltött Sárosmegyében a kivándorlás, legfényesebben ! bizonyítja Ossikó községe, ahol úgyszólván már alig maradt férfi. A

; 700 lelket megszámláló községben a férfiak száma 30-ra csappant le. oda- számitva már a község intelligens férfiait is. A támasz és vigasz nélkül maradt ossikói nők obstruálni készülnek s feliratot akarnak intézni, hogy az útleveleket ne állítsák ki a község összes férfi-lakosai részére í egyszerre, de részletekben.

— Április—Junius. —

Az április—júniusi negyed alkalmával bizalommal kérjük ama tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése lejár, az előfizetés megújítására és j lapunknak ismerőseik körében valói terjesztésére. — A kiadóhivatal.

A közönség köréből.

— Válasz , Barátság a XX. században“ czimü közleményre. Az előkelő vidéki város elöljárója egészen úgy járt el, amiként arra papbarátja által felkérve lön. S éppen azért, mert | nemcsak pezsgőt, de sok más egyebet is volt szives fölkeres folytán kihozni; nagyon természetes, hogy a számla kiegyenlítése a háziúr — és nem a vendégek — kötelessége vala.

Annak, hogy a pezsgőből nem minden vendégnek egyenlően jutott, oka, hogy az ebédlőterem nem lévén akkor még készen : a háziúr a hely szűke miatt támadt megközelit- hetlenségnél fogva nem osztathatta azt kinek-kinek egyenlően töltve. — így történt, hogy az élelmesebb több pezsgőhöz jutott, — beteljesedvén a mondás: „Szemesé a világ!“ —Különben senki sem maradt éhen, annál kevésbbé szomjan. S ha talán valamely volt vendégnek tetszett házi- belügyet liirlapilag szellőztetni: nem helyesen tette ; mert azonkívül, hogy kenyéririgység bűnébe esett —- inkább a háziurat kompromittálta.

Az illető plébános.

Szerda, ápr. 8.

KÖZGAZDASÁG.

Védekezzünk!

A tavasz beálltával, amint a hegyaljai gazda bejárja gyümölcsösét: örömmel szemléli a duzzadó rügyeket s felsóhajt: »Oh, bár megáldaná az Isten gyümölcsfáinkat a gyümölcs sokaságával!« Ezután sorra járja a gyümölcsfákat s fejszével vagy kisbabájával leesonkázza, lekinozza a száraz galyakat. S mint aki jól végezte dolgát, kötelességét elvégezte gyümölcsfái iránt, haza ballag. Hogy fáit tovább is gondozza, okszerű kezelésben részesítse, arra, még ha ideje volna is, — nem gondol mert azt feleslegesnek tartja. Pedig a rügyfakasztó napsugár életre kelti a gyümölcsfák ezer és ezer ellenségét is s ezek meg is kezdik romboló munkáikat.

Á gazda, midőn vasárnaponkint megtekinti gyümölcsösét, látja, hogy a rügyek gyönyörűen duzzadnak: de gondos vizsgálás után azt is észre veheti, hogy a duzzadt rügyek oldalain megcsillan valami a tavaszi napfényben. De tán nem is ügyel rá. Lényegtelen dolognak tartja. Pedig az a veszedelem előjele, mert ahol a mézga szinü anyag csillan meg a bimbó oldalán, itt a bimbó ki van likasztva. Majd a bimbók lassanként szét nyílnak; de az egyes virágzatok mintha össze volnának enyvezve. A virágzat tökéletlen lesz. Végre fehérbe öltöznek a fák; de egy szép napon a virágokat mi itha leforrázta volna valaki, tx virág elfonnyad, elszárad, anélkül, hogy belőle gyümölcs válnék.

A temérdek virágból csak itt-ott akad meg egynéhány termés. Ha egy elszáradt virágot felbontunk, benne egy kukaczot találunk, mely a termésen élősködik.

gazda napirendre tér a látottak és tapasztaltak felett s egy sóhajjal lemond a gyümölcsszüretről.

Nem igy, édes atyámfiai 1 Nem elég e felett egy fájó sóhajjal napirendre térni. Ismerkedjünk a baj okával s ha azt ismerjük, védekezzünk ellene. Az alma- és körte-félék- íuk rengeteg ellensége van. De legnagyobb ellensége a gondatlan gazda. A kártevő rovarok, a milyenek az ormányosok, részint az enyhe téli időjárás, részint a gondozás illetve a pusztítás hiányából szaporodtak el. Alma és körte-féléknek ezek a legnagyobb ellenségei.

Az ormányosok közé tartoznak a bimbólikasztó bogár (Authonomus pomorum L.), a rügylikasztó bogár (Authonomus cinctus Redt. vagy Authonomus piri Boh.) s a hajtástörő eszelény (Rhynohi tes cseruleus Reg.)

A bimbólikasztó bogár márczius végén,, április elején jelenik meg az almafákon. Hosszú ormányával ki- likasztja a bimbót, ebbe tojást tojik A tojásból rövid időn egy sárgás szinü lábatlan kukacz fejlődik, mely a virág belső szerveit elrágja s a virág elszárad. A kukaczból májusban már báb lesz s ebből pedig a bogár, mely kifejlődése után meghúzódik a kéreg alatt, vagy a talajban.

A rügylikasztó bogár egészen hasonló a bimbólikasztó bogárhoz, de sokkal kártékonyabb. Kora tavasz- szal jön elő ez is s különösen a körtefákra veti magát. A rügyekbe tojt tojásból májusban már kész bogár jön elő. Nyáron át a fák kéreg repedéseiben alszik. Szeptemb., októberben ismét megelevenedik, s azokba a vegyes rügyekbe, melyek jövőre a termést hoznák, tojást rak. A korai tojásokból már az év folyamán bogár lesz, a későbbiekből pedig csak a jövő év tavaszán búvik elő a bogár.

A hajtás törő eszelény szintén áprilisban mutatkozik. Mig az előbbiek kendermagszinüek, a potrolia végén világos sávval, addig ez kékes szinü fémfényü apró bogár. Ezeknek a rügyekhez semmi közük, de mikor a hajtások arasznyi hosszúságot értek