Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-04-01 / 26. szám
Hatodik ér 26. gzám. Sátoraljaujholy, 1903. Szerda, ápr. 1. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este Kéziratokat viasza nem adunk Szerkesztőség: Vekerle-tér 502. Felelős szerkesztő: Dr. Búza Barna Előfizetési ár: egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Egyes szám ára 10 Síié Kiadóhivatal: Lnndesmann Miksa és Társánál, Wekerle-tér 502. Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. fi pataki járás. No, Sátoraljaújhely város se egyhamar kap egy csomóban annyi tenger bókot, mint ameny- nyit a Zemplén cimü újhelyi lapnak »Uj rovatunk« cimü uj rovata ráhalmoz. »Merőben kicsinyes önzés,« — »nevetségesen haszontalan akció« — »ildomtalan,« — »nóbort,« »képzelgés,« — »nyavalyog,« — s egyéb ilyen megtisztelő titulusok repkednek a félhivatalos helyről ennek a szegény városnak a fejéhez, azért, mert valahára elég vakmerő a saját érdekeiért is síkra szállani, s nem zengem hozsannát, mikor a megyei hatalom szeliden le akarja vágni a fejét. Ezért az elbizakodott, rebellis vakmerőségért besorozza Uj helyt az uj rovat cikkírója azok közó a nevezetes községek közé, amelyek a bikát felhúzták a toronyba, hogy az ott nőtt füvet lelegelje, vagy a templomot borsón akar ták odább tolni. Igaz, hogy nem csak Ujhely van a cikkben alaposan leszama- razva, hanem az én csekélységem is, aki Uj helynek ezt a nevetségesen haszontalan hóbortos akciót (t. i. hogy védelmezze a megtámadott jogait és érdekeit) javasolni mertem. S rz némileg jól esik nekem Mert: solamen est miseris socios habuisse malorum. Az vigasztalja a szerencsétleneket ha vannak társaik is a szerencsétlenségben. Én is meg vagyok vigasztalva. Mert eddig csak engem magamat szidott és szama- razott a Zemplén, most azonban már társam lett a szamárságban Ujhely város. Hát ilyen megtisz-1 telő társaságban mégis csak köny- nyebb elviselni a sértéseket. A csudálatosán zseniális cikknek, amely az észnek és tudás i nak olyan magaslatáról nézi a dolgoka%t, amelyről egész Ujhely hóbortos buta falunak látszik, — j röviden a következő a gondolat menete : Ujhely városnak a pataki szol gabiróság ellen inditott akciója ildomtalan és nevetségesen haszontalan, s tisztán kicsinyes önzésből ered. A közérdek szempontjából szükséges az uj járás, mert Karád, a sárospataki alsóhatár, s néhány bodrogközi község, továbbá Trauczonfalva, Ká- rolyfalva, Ardó, Bodroghalász érdeke azt feltétlenül megköveteli. (Tetszik érteni tisztelt közönség ? Karádnak van 2334 lakosa, Lukának 1022, a pataki alsó határnak 1000, Trauconfalvának 908, Károlyfalvának 460, Ardónak 928, Bodroghalásznak 617, — összesen 7269, azaz hétezerkétszázhat- vankilenc lakos. Ennek a 7269 lakosnak az érdeke, az közérdek, — ellenben Ujhely 17000 lakosának az érdeke kicsinyes, önző helyi érdek. Tehát a 17000 lakos érdeke köteles meghódolni a 7269 lakos »közérdeke« előtt. Ez a Zemplén logikája.) A cikk szerint a Bodrogköz déli része egy > virágzásnak' kezdetén álló vidék, amelynek érdeke feltétlenül követeli a szolgabi- róságot, s ez nem rendelhető alá Ujhely hóbortjainak. A cikk szerint az, hogy Patak és környéke most Ujhelyhez tartózik, s hogy a Közép-Hegyalja is' idecsatoltatnék, nem jár Uj- helyre egyéb előnynyel, mint hogy az ide beláradó ember elfogyaszt itt a korcsmákban nehány liter pálinkát. Ez tehát értéktelen dolog. Ellenben kézzel-lábbai igyekeznie kell Ujhelynek, hogy megtartsa a honvéd-helyőrséget, mert ez sokkal jobban emeli és fejleszti a várost. Hát első sorban ezt se hiszem. A katonaság se árt, ha van a városban, de én mégis úgy képzelem, hogy egy város akkor emel- kedhetik igazán, ha minél nagyobb környék tartozik hozzá gazdaságilag s közigazgatásilag Bécset az tette nagygyá, hogy négy századon át gazdasági és kormányzati szempontból is hozzá tartozott egész Magyarország, — s az fogja lesülyeszteni, hogy most már lassacskán kivonja magát Magyarország a hatalmi s. gazdasági o J o o ö köréből és nem Bécset, hanem Budapestet táplálja s emeli. Ezért tartom én a nagy környéket fontosabbnak a város fejlődésére, mint akár egy egész regiment katonaságot. Ám lehet, hogy a környék fejlesztése, nagyobbitásá csak egy koldusmorzsa a város fejlődéséhez, s az ilyen csekélység után való törekvés nevetségessé teszi a város értelmiségét. A Zemplén cikkirója igy mondja, — és én sokkal csekélyebbnek ismerem magam, minthogy az ő hatalmas nézetével szembe mernék szállani Én tehát hitvány semmiséget proponáltam. Meglehet. De várom most már a Zemplén cikkírójának attól a nagy szellemi fölényétől, amivel ezt az akciót lebirálja hogy megmutassa a város haladásának igazi tényezőjét, hogy kimondja azt az eszmét, amiért aztán érdemes lesz Ujhelynek küzdeni, s aminek a propagálása nem fogja nevetségessé tenni a város értelmiségét. Várom azt a nagy gondolatot, — de mig az ki nem pattan, addig nem tehetek egyebet, mint sürgetem, hogy Ujhely minél nagyobb körny/knek magához való csatolásával igyekezzék a fejlődését előmozdítani és ezt a törekvést nagyon hasznosnak, Ujhely gazdaságára, forgalmára, iparára nagyon jelentékeny hatásúnak tartom. Ha ez a Zemplén szerint gyerekes kicsinyeskedés, — én arról sem tehetek. Én többet és jobbat egyelőre nem tudok kigondolni. Várom az én gyerekes kicsinyeskedésemmel szemben a Zemplén férfias nagyratörésének a megnyilatkozását. A Zemplén cikke vad gyűlölettel és elkeseredett dühvei ir az újhelyi képviselőtestület határozatáról. De egyáltalában nincs a dolog felől tájékozva. Mert ha a tárgyismerete csak félannyi volna mint dühe, akkor tudná: 1. hogy a megye határozata szerint a pataki járás csak Patak, Józseffalva,. J3.-Halász, Trauezon- falva, Makkos-Hotyka, Vég-Ardó és Károlyfalva községekből fog állani, tehát se Karád, se más bodrogközi község nem fog hozzátartozni, — és igy egészen tárgytalan és hiábavaló a cikknek az a főargumentuma, hogy Karád érdekében nélkülözhetetlen a pataki járás felállítása; 2. hogy Ujhely határozatában szó nincs Ujhely érdekéről, hanem tisztán csak arról, hogy a pataki járás felállítása közigazgatási szempontból helytelen és igazságtalan 'Bellát egészen méltatlan az a sértő vád, hogy Ujhelyt kicsinyes önzés vezette abban a kérdésben Ha százszor Ujhely érdeke ellen van is valami, mégis pártolom, ha helyes és igazságos De hogy Ujhely szó nélkül tűrjön egy helytelen és igazságtalan dolgot, ami azonfelül az érdekeit is mélyen sérti, — az már igazán nevetséges gyámoltalanság és ügyefo- gyottság volna. Meggyőződésem pedig, hogy a pataki járás felállítása helytelen és igazságtalan dolog. Sokszor elmondtam már, hogy miért, — s e miatt volt részem elég személyes támadásban, de még sehol se láttam megcáfolva az argumentumaimat. Mondja meg hát a Zemplén cikkirója, aki nagy hive a pataki járásnak : 1. olyan megyében, ahol 34, 35, 43, 46 ezer lakosú járások vannak, helyes é- a járási beosztás javitása cimén egy 11 ezer lakosú járáskát létesíteni, amilyen kis járás egy sincs az egész országban ? 2. helyes-é ezt a kis :árástnem ezekből a nagy járásokból, — a melyeknek azonieliil vasutjok sincs — hanem épen egy kisebb. 30 ezer lakosú járásból szakítani ki? 3. mikor sok nagy járásban vasút híján egyes községek csak 1 napi úttal juthatnak a székhelyhez — helyes-é a megosztás által ép a megye közepén létesíteni két kis liliputi járást, ott, ahol a vasúti s közúti közlekedés a legkényelmesebb, s ahol a tervezett pataki járás területéről 15 perez alatt kényelmesen lehet eljutni Uj- helybe ? Helyes-é uj járást csinálni azért, hogy 11,000 ember ezt a 15 pereznyi utat megkímélje, mikor más járásokban egy napi távolságra van a székhely? 4. tartozik-é Piszka, Tolcsva, s a többi ott fekvő község örökké tűrni azt a bolond állapotot, hogy bár a legkedvezőbb összeköttetésű vasútvonal mellett feküsznek, a járás tk székhelyére csak szekeren juthassanak, s mig Ujhelyt 1 kor. költséggel megjárhatják vonaton, a mostani székhelyükre csak 6—10 korona költséggel mehessenek* 2 3 4 5 S ha e miatt Ujhelyhez akarnak csatlakozni, nem kötelessége-é a vármegyének ezt a kérésüket teljesíteni ? Hisz ezek a községek is ösz- szesen 12 ezer lakost tesznek ki, hát csak nyom annyit az érdekük, mint Karádé ? 5. and a karádiakat illeti, ha már belárad a karádi ember Patakra, nem mindegy é néki, hogy onnan még 10 percnyi úttal, s 10 krajcár költséggel beugrik még Ujhelybe, ahol nagy piaezot s me gyei. törvényszéki központot is talál ? Hogy a karádi embert ettől a 10 kr. költségtől megmentsük, érdemes-e azért Patakon külön szolgabiróságot állítani, — mikor Tolcsvát 9 korona költségtől se akarjuk egy egyszerű átcsatolás utján megszabadítani ? Feleljen meg ezekre az aggályaimra a Zemplén czikkirója. Ha felel, ha meggyőz, én szívesen meghódolok. De mig az argumen- tumökra csak szuverén leszamara- zással válaszolnak, addig ragaszkodnom kell az álláspontomhoz. Patak nagyságát, dicső múltját mindenki elismeri. De ez nem kvalifikáczió arra, hogy járási székhely legyen Patak, — ’ ép úgy, mint akármilyen világhírű festő vagy tenorista is valaki, azért még nem lehet polgármester, sőt állatorvos se. Mert ehhez más kvalifikáczió kell. A járási beosztás egyetlen he_ Lapunk 4 óldal.
