Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-03-14 / 21. szám

21. szám (8) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, márcz. 14. gyűlés átiratával igenis a politika került a községi zöld asztalra, kije­lenti, hogy a felirathoz hozzájárul ugyan, de indítványozza, hogy a közgyűlés abban egyúttal az ob- strukciót kárhoztassa. (Megérdemelt hoch-okban részesült.) Minthogy a gyűlés kebeléből az az észrevétel tétetett, hogy Szőllősy Arthur indítványa a napirendhez képest önálló indítványt képez és mint ilyen a mai rendkívüli gyűlés­ben nem tárgyalható: a polgármes­ter a városi ügyész véleményét kérte, melynek alapján a pmester kijelentette, hogy az indítvány nem tárgyalható. Id. Meczner Gyula újból felszólal és oda nyilatkozik, hogy országos közvéleményről, a nemzet javaslat­ellenes akaratáról szólni nem lehet, 1 mert hiszen tudvalevő, hogy a tör­vényhozás többsége a katonai tör­vényjavaslatot meg akarja szavazni. Kincsessy Péter kijelenti, hogy a kérvényezés mellett van, de java­solja, hogy a felirat átdolgoztassék és abban a nemzeti követelmények életb léptetése sürgettessék. A népgyűlési átirat pártolói sür- i gettók ugyan a felvilágosítást, hogy mit ért az indítványozó a nemzeti j követelmények alatt? de a válasz egyelőre elmaradt. Ruttkai Mór a felírás eredményét kizártnak látja és azért a népgyűlés intézőinél nem lát más célt, mint hogy a kormánynak kellemetlenked­jenek. (Dr. Szirmay közbeszól: »Nem lehet tudni. Hátha, nem kellemetlen a kormánynak!«) Éppen azért ellene fog szavazni. Nem politikai szem­pontból, hanem mint műhely főnök, ki a vasúti műhely munkásainak ér­dekét kívánja ezzel képviselni. Mun­kásainak érdeke pedig, hogy a Széli-kormány megmaradjon. Mert ha visszatekintünk a múltba, 60 évvel ezelőtt ügyvéd, orvos stb. sem lehetett akárki, a nemzeti előjogok virágoztak, ma pedig a kormány a munkásokat még nyugdijképesekké is tette. Ezért nem akarja, hogy a kormánynak kellemetlenséget okoz­zanak. (Ezt a logikájában és tartal­mában egyaránt gyönyörűséges fel­szólalást még hoch-ra sem érdeme­sítették. Megnyugtatjuk azonban a főnök urat, hogy beszéde igen tet­szett — a főispáni titkár urnák.) Utána Némethy Bertalan szólalt fel. Bár a helybeli viszonyokat és egyéneket jól ismeri, erre a vitára még sem volt elkészülve, főképp azután, hogy Zemplénmegye tör­vényhat. bizottsága egyhangú lel­kesedéssel irt fel a katonai javasla­tok ellen. Biztosítja a közgyűlést, hogy a népgyűlés vezetőségétől és az átirat támogatóitól távol áll ezt a tanács­termet politikai diskussziók színhe­lyévé tenni úgy a jelenben, mint a jövőben. De rendkívüli okok rend­kívüli okozatokat szülnek. S a fen- forgó eset a nemzet életében is rendkívüli esemény. Nem tudja, hogy- a vasúti műhely munkásainak jó dolguk van-e vagy rósz? hanem! annyit tud, hogy a katonai javaslat törvénynvó válása esetén a póttar­talékosok nagy rétegét és ezek közt az újhelyieket is be fogják hívni hosszú ujoncszolgálatra. Ezek a póttartalékosok törvényes jogukkal élve hadmentességök tudatában leg­nagyobb részt családot alapítottak, keresetüket és jövőjöket állapították meg és most ha 3 évre behívják őket, nejeik és gyermekeik rosszabb sorsra jutnak, mint az özvegyek és árvák. A polgári munka óriási érdekeit, az óriási terhek alatt nyögő nép teherviselési képességét mélyen sérti a javaslat. Ezt érzi és tudja min­denki. A közgyűlés mint Ujhely népének hivatott őre és gondozója vegyen tehát részt az önvédelem munkájában és fogadja el a felolva­sott kérvénvt toldozás-foldozás nél­kül. A vita berekesztetvén, elnöklő pol­gármester jelentette, hogy 12 képv. tag arra az esetre, ha az átküldött felirati javaslat egyhangú elfogadása kimondható nem volna, névszerinti szavazást kért. Ezt tehát elrendeli. Előbb azonban megállapítja, hogy két indítvány van: 1.) a népgyűlés által átküldött kérvény. 2.) Kincsessy Péter ezt kiegészítő javaslata. Né­melyek ismételten kívánták, hogy a Szőllősy Arthur indítványa szavazás alá bocsáttassák, de az ellen Néme thy tiltakozott, mert a népgyülés határozata a kormány javaslatáról szól, a Szőllősy-féle indítvány pedig egy politikai párt magatartásáról mond bírálatot s igy a napi renddel össze nem függ, hanem önálló in­dítvány természetével bir és azért ebben a rkivüli gyűlésben nem tár­gyalható. Kéri a polgármestert, hogy védje meg a törvényes ügyrendet. Id. Meczner Gyula ellenkező fel­szólalásával szemben elnöklő polgár- mester kijelenti, hogy az ügyész vé­leménye alapján már enunciálta, hogy a Szőllősy indítványa nem tár­gyalható. Enlmz ragaszkodik és a szavazást elrendeli első sorban a nép- gyü'és részérői áttett felirat elfoga­dására nézve igen nel és nem-mel. A névszerinti szavazás során „nem“ -rt mondtak: Katinszky Géza, Szent- Györgyi Vilmos, id. Meczner Gyula, Kincsessy Péter, Ehlert Gyula, Staut József. Szentgyörgyi Dezső, Szőllősy Arthur, Kádár Gyula és Ruttkai Mór. összesen 11-en; „igen“-nel szavaz­lak : Dr. Schon Vilmos, Markovics Miksa. Fried Lajos, Búza Bar a. Né­methy Bertalan, Pekáry Gyula, Hor­váth Endre, Gireth Mihály, Veres Károly, Csákó Imre, Dr. Székely Al­bert, Waller Aladár, Dr. Róth József, Rein István, Heric Sándor és Bokor József, összesen 16-an (dr. Szirmay István és a jelenvolt tisztviselők Szentgyörgyi Dezső kivételével nem szavaztak) s igy a polgármester a kérvényt elfogadottnak nyilvánította. Dacára ennek, Meczner-ék és ve­lők Szirmay is követelték, hogy a Kincsessy indítványa is szavazás alá bocsáttassák. E felett ismét vita keletkezett, de a pmester elrendelte a szavazást, melynek eredménye az volt. hogy igen-nel is, nem-mel is 15-en szavaztak, s a pmesternek kel­lett volna dönteni. Előbb azonban a polgármester újabb próbát akart tenni, de Kincsessy Péter kijelen­tette, hogy ő az első szavazás ered­ményére való tekintettel indítványát visszavonja. Ebbe Mecznerék nem akartak megnyugodni és Szirmay az elajtett indítványt magáévá tette ; •mig végre is Búza Barna újabb sürgetésére, Kincsessy kijelentette, hogy a nemzeti követelmények alatt a két éves szolgálati időt, a magyar nemzeti jelvények és a magyar ve­zényszó behozatalát, valamint a ma­gyar ezredeknek kizárólag magyar tisztek alatt és honi területen való tartását érti. Erre a közgyűlés egyhangúlag be­lenyugodott abba, hogy a felirat e követelmények hangoztatásával ki­egészíttessék. Abban, hogy a kérvény benyúj­tására a kerület képviselője kéres­sék föl, már a vita elején egyértel­mű megállapodás történt. Hlavathy Elek közig, jegyző ké­relmére beteg szemeinek gyógyke­zeltetése végett, ápril. 1-től három havi szabadságot adott a közgyűlés és ezzel a gyűlés fél hét órakor vé­get ért. X Az árvakas'íza vizsgálata folyik, már t. i. ami a pesti urak munkáját illeti. Bár ez temérdek nehézségbe ütközik, mert az ira­tok rendetlensége minden fogal­mat meghalad Az eddig kiderí­tett hiány ig8,ooo korona. A köz'gazgatási bizottság által kiküldött vizsgáló bizottság ellen­ben lázas semmittevést fejt ki Tudniillik abszolúte semmit se csi­nál, úgy, hogy a vizsgálat ebben az irányban még egy lépést se tett előre. Elég hiba! X Időközi tisztujitás. Sátoraljaúj­hely város képviselőtestülete hétfőn, márczius Í6-án d. u. fél 3 órakor az alispán elnöklete alatt rendkívüli köz­gyűlést tart, melyen választás utján betöltik az újonnan rendszeresített két adótiszti és két joggyakornoki állást. Eddig pályázók az adótiszti állá­sokra Gecsei. Rakmányi és Sarndi oki. jegyzők s Vjfalussy János adóvégre­hajtó, — a gyakornoki állásokra pe­dig : Hell Jenő, Móré Gyula és Gdthy Géza. HÍREK. Márcziusi napok. Duzzadnak a rügyek. A márcziusi enyhe napok varázsos levegője ma­holnap lepattantja őket és a termé­szetfelébred nehéz álmából uj, szebb, ragyogóbb életre, a hol az egyhangú szürkeséget bűbájos ezernyi pompa, a metszőén hideg északi szél ijjesztő sivitását édes madár csicsergés és lenge csókoló fuvallat váltja fel; a mely az éhező és fázó nagy tömeg­nek : az élet nagy számú mostohái­nak enni ad és puha keblét nyújtja pihenésre. Es nincs senki, a ki meg akadá­lyozhatná ebben a csodás munkában, mert ennek igy kell lenni. Örül ennek mindenki és min­den, a kiben szív, lélek és élet van. Oh! mily fenséges a természet a mely felébredt mély álmából és él, és pompázik úgy, a mint megterem­tődött. Üdvözöllek benőteket ti márcziusi szép napok. Telkemből köszöntelek, mert felszabadítjátok a természetet: az életet, nehéz rabságából, tompa álmából Üdvözöllek, mert a szabadság nap­jai vagytok. Ti ébresztettétek fel édes hazánkat hosszú, évszázados kóros álmából. A ti enyhe fuvallato­tok nyitotta meg az elmét, melegí­tette fel a sziveket és ébresztette életre az öntudatot. A ti fuvallato­tok öntött életet, az emberekbe, s duzzasztotta úgy meg izmainkat, hogy a zsarnok önkény által ránk rakott súlyos rabránczok csörögve- ropogva hullottak a porba. Üdvözöllek beneteket, ti éltet adó enyhe napok. Wihs Béla. — Sajtóhiba igazítássá. Mai vezér­elik künkben két értelemzavaró saj­tóhiba elnézés folytán benmaradt, nevezetesen az első szó: Hallva igy. értendő Halva és a 3-ik bekezdésben ez a szó: legyező legyőzó'-nek olva­sandó. Karsa Ferencz, az árvaszék helyet­tes elnöke, 48-as honvéd a múlt szá­munkban már jelzett hirtelen rosz- szulléte óta súlyos betegen fekszik lakásán. A mindenütt, szeretett és tisztelt derék öreg urat barátainak és tisztelőinek igaz részvéte környezi betegágyánál. — 25 éves jubileum. Móré Géza a vármegye közigazgatási iktatóját, a köztiszteletben álló, derék tisztvise­lőt számos barátja és tisztelője ke­reste fel e hó 12-én, hogy 25 évi hivatalnokoskodása alkalmából üd­vözölje. — Születésnap. Id. Meczner Gyula csütörtökön, márc. 12-én ünnepelte hatvanadik születésnapját.. Úgy a megyei tisztikar, mint általában tisz­telői s ismerősei nagy számban üd­vözölték ebből az alkalomból. — Félreértések Megszoktuk már, hogy igen sokszor sajátságosán és sajnálatosan félreértik és félrema gyarázzák, amit Írunk, de mégis meglepett, hogy milyen furcsán ér­telmezik a saujhelyi takarékpénztár évi jelentéséről írt megjegyzéseinket. Úgy magyarázzák,' mintha mi a takarékpénztárt hamisítással, csalás­sal gyanúsítanék. Hát igazán nem tudjuk megér­teni, hogy hogy jutnak erre a ma­gyarázatra. Hisz a mi cikkünkben nincs egyéb, mint annyi — ami igaz is — hogy figyelmetlenül nyo­matták a jelentést, nem ügyeltek a dátumokra. Tréfásan, kuriózumké­pen emlegettük fel ezt is. De hogy azt hinnők, hogy tény­leg szabálytalanságokat követtek el, hogy hamisították az Arnótfalvy aláírását, ezt igazán nem értjük, hogy miből gondolják! Hiszen ha ilyen gyanúnk volna, akkor nem úgy, nem olyan tréfás hangon ir­tunk volna róla! Fiát kérjük, ne olvassanak mást ki abból a cikkből, mint ami benne van. Abban pedig nincs egyéb, mint hogy egy kicsit figyelmetlenek vol­tak a jelentés kinyömatásánál. Hja, a szolgabiró az nagy ur! A zempléni perifériának van egy szoigabirája, akinek van egy ko­csisa, akinek ismét van egy szen­vedélye: az ivás, melyről gazdája sehogyse bírja őt leszoktatni. A mai egyszerűsített és javított közigazga­tás mellett egyszerűen oldotta meg a félelmetes hatalmú szolgabiró ur a gordiusi csomót. Becitált.atta a község körcsmárosait és bemutatta nekik a kocsisát: Ez itt a kocsisom. Nézzék meg jól. Megtiltom, hogy ennek italt eladjanak, mert ellen­esetben büntetek !“ S a kocsis meg van mentve, de egyúttal meg van mentve a Jog, törvény és igazság is. Nemde alispán úr?! — Ez is jó. Hogy megy a hivata­loskodás ? kérdi a kupéban egyik szolgabiránkat az utitársa. Sehogy ! volt a felelet. Nem lehet már egzisz­tálni. Képzeld, az a Fischer báró (a szinnai főszolgabiró) megtiltotta, hogy nem szabad a parasztokat tegezni. Hát lehet igy jól dolgozni ? — Az ipartestületi betegseg. pénz­tárról legközelebb megjelent közle­ményünkre nézve illetékes helyről azt a felvilágositást nyertük, hogy Staut József főispáni titkár a kerületi b. s. pénztárnak nem ügyésze, ha­nem jegyzője; fizetése nem 1000, hanem csak 720 korona és hogy a főispáni titkár ur ezt a jegyzői ál­lását, már hónapokkal ezelőtt Ehlert Gyula igazgatósági elnöknek rendel­kezésére bocsátotta, — de a jegyzői állásnak más egyénnel való betöltése abban talál akadályra, hogy alkal­mas embert találni nem tudnak (Tessék csak pályázatot hirdetni. Mindjárt lesz alkalmas pályázó. Több őszinteséget kérünk. Szerk,) — Megsemmisített jegyzőválasztás. NagylDobra községben Filicskó Mik sát jegyzőnek választották meg. A választást többén megíelebbezték s a felebbezésükben elmondták, hogy Filicskó többször bűnjelre volt, sőt börtönbe is ült hossz ibb ideig. A tör­vényhatósági bizottság ezután meg­semmisítette a választást, mert Fi­licskó nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt volt, u,ítélve. Filicskó panaszt adott adott be a törvény- hatósági bizottsági határozat ellen a közigazgatási bírósághoz, amely Tóth Dezső biró előadása alapján a pa­naszt elutasította , — Az ipartestületi árucsarnok fel­építése czéljára ezen testület elöljá­rósága a városi képviselőtestülethez benyújtott kérvényében a napipiacz területéből 25 méter széles terület­nek ingy'en való átengedését kéri. Az ipartestület e kérelmét bizonyá­ra a legjobb indulattal fogja a köz­gyűlés tárgyalni, bár az ügy sikeres megoldása egyéb függő kérdéseket s érint A dolog érdekében és érdé méhen majd kellő alkalommal hozzá szólunk — Magyarországi munkálok rokkant és nyugdíj egyletének helybeli fiókja, folyó hó 22-én délután fél 4 órakor évi közgyűlést tart a Magyar Király szálloda udvari nagy termében, mely­re a tagokat ez utón is meghívja az elnökség. — Két aljegyzői állás Mád közsé­gében évi 1000—1000 korona fize­téssel üresedésben van. Személyesen jelentkezők előnyben részesülnek. 1 A választás márczius hó 27-én lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom