Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-03-14 / 21. szám
21. szám (6) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, márcz. 14. közönyt eloszlatni, nemsokára újból minden visszakerül a régi kerékvágásba. Szalmaláng az egész, tartós hatással nem bir, tartós következményekkel nem jár. Miért? Talán a néplélek változott, talán a nyomor enyhült, a szabadság megszűnt? Avagy nincsenek többé a nemzetet érdeklő, a nemzet elevenébe vágó, nagy, fontos napikérdések? “A népiélek se változott, a nyomor se enyhült, a szabadság sem szűnt meg — legalább papíron nem. Az egész nemzetet érdeklő, nagy fontos napikérdések is vannak. Csak egy hiányzik . . . Kemény bírálat, merész állítás, de kimondom: Nincsenek vezetőink, nincsenek igazi nagy embereink. Tiszteletteljesen kell ugyan jelen-J légi közéletünk nagynevű férfiairól megemlékeznünk, fejet hajtva szabad csak nevüket ajkainkra vennünk, mert ami parányiságunk csak egy színtelen porszem az ő egyéni magasságukhoz képest. De azon meggyőződésünket mégsem titkol-j hatjuk, hogy mai politikai életünk I mozgatói a március 15-iki esemé-1 nyék előidézőihez képest törpébbek 1 a törpéknél. Mai nagy embereink csak nagyot akarnak, de nagyot tenni nem képesek! j Ezért népem fiatalsága, nemzetem jövője', ha van előtted szenlebb a| kenyérnél, eszményibb a megélhetésnél, magasztosabb a hétköznapi lét-! nél, akkorfordulj el korodtól. Ne végy részt ünnepeiben, se örömeiben, se gyászában, nehogy a mézes, de üres szavak tiszta romlatlan szivedet és fogékony elmédet a megalkuvás szolgai szellemével örökké megrontsák. Vonulj vissza szűk magányodba, nézd a múltat és dolgozz a jövőnek. Varázsold lelki szemeid elé ama j dicső kort, midőn rövid három hét I alatt hosszú évszázadok mulasztását pótolták, hogy egykoron te is jóvá- tehessed a mai bűnös mulasztásokat. Akkor majdan pirulás és szívfájdalom nélkül elmondhatjuk nemzetünk nagy énekesével, Arany Jánossal : „Az, mi a költő lelkének Álomkép gyanánt Lengett a távol jövendő Tündér fátyolén; Az, miért epedt a honfi Soká, hasztalan, De nem hitte, csak mutatta, Hogy reménye van : Az többé nem álom. nem kétség homálya: Ismét egy a magyar ketté vált hazája !“ Márcziusi szellő Irta: Gombos Bertalan Valami csudás, isteni szikrából pattant ereje van a márcziusi szellőnek. Melegebbnek érezzük vérünket, lelkes érzeinényektől teltnek szivünket. És a márcziusi szellő fellebbenti azt a fátyolt is, amely alatt mi, a derék loyális, lovagias magyarok, a béke olajágát tartva csőrünkben, féltve őrizzük emlékeinket, megrakodva búval és örömmel; a márcziusi szellő hatásának nagyszerűsége megnyitja a becsületes magyar szivet és a féltve őrzött igaz érzés kiárad rajta, mint sziklából a kristály patak. .. . Féltve őrzött igaz érzés! Azt hinné az idegen, hogy nagyjai emlékét, dicső hagyományait, erényeit, becsületét őrzi féltve a magyar. Dehogy ! Ki jár ma büszke, felemelt homlokkal? Oda ütödnék a gerendába!. . . A nélkülözés ezer átka, a mellőzés égető szégyene, a cudarság lelketfacsaró követelődzése az, amit ostyába dug a magyar, nehogy me j legitő nappfény érje. Valami hatalmas, nagy erejű alkalom kell hogy legyen, ami fellebbenti a keserűsé gek, bántalmak, fájdalmak fátyolát. ! Mily iszonyú fátum nehezedik ennek a nemzetnek a keblére! Ezer év küzdelme, verejtékes héroszi munkája szabadságot teremtett részünk-1 re, melyet úgy élvez a nemzet, mint a börtönből kikerült rab, a kinek a lánczczal együtt a ruháját is leszaggatják testéről, a kire nézve lehetetlenné teszik a megélhetés jogát. Neves és névtelen hősök vére szentelte meg ezt a földet, de nő-é a martyrok sírján virág, a mely jelképezné az oltárra rakott áldozatok eredményét. Gonosz lábak tapossák a martyrok homlokát. Felejtettük az osztrák politika nyomorult ármányait, békejobbot nyújtottunk annak az osztrák kéznek, mely 200 ezer kozákot rendelt a nemzet keblére, hogy iszonyatos terhével elnyomja lélekzetét is ............Es mi volt az eredmény ? Az, hogy — elfelejtettek minket! Pedig nekünk kéne felejteni! Elkobzott ennenjogaiból kér a nemzet részt, — és a burg falai azt visszhangozták rá: Akkor hiába éltem ! Nem iszonytató végzet ez ? Nem az átkok átka ül ezen a nemzeten ? Idők jele, hogy márczius idusán, mely örümnapnak van jelezve, ilyen ilyen érzések gyűlnek a szívbe. De talán még el tudnék viselni a sors oMorcsapásait. ha nem látnék, nem tudnék, hogy itt, a mi sorainkban vannak a legnagyobb ellenségeink, a legádázabb üldözőink. A Rákóczi kultuszt fogjuk nemsokára dicsőíteni, hogy megbukott a labancz ármány a kurucz becsületen. Kik voltak a kuruczok vérszomjas üldözői? Ugy-e, hogy a laban- czok ? S kik voltak a labanczok? Ugy-e hogy saját véreink nagy része ? Nem a Rákóczi kora folytatódik-ó a nemzet mostani küzdelmében? Nem a kislelküek modern labanczkodása folytat ádáz harczot nemzeti erőnk érvényesülése ellenében ? Nem a modern labanczok buzdítják a nemzetet, hogy tűrje, hogy bőréből rabszolgaostort vágjanak, csak azért, mert nemzetiszinü a bicska, mivel vágják? Am szavaljon márczius idusán magyar dicsőségről, magyar erények-* rő1, kinek kedve van. Hisz még ezen is lehet vigadni ma. hogy ebben a hideg nemzeti közönyben nem fagy meg az orczákon az örömkönny, amit a szent hagyományok iránti rajongó szeretet csal olykor a szemekbe ! De igen erős szivünek kell lenni annak, a ki nem csügged el, hanem hiszi, hogy lesz még ünnep a vilá- j gon. Elborul a lélek, rája gondolva, | hogy ez a nemzet maga játszsza el jövőjét! Nem hallják-é meg a bálványimádók a márcziusi szellő üzenetét: Sziveteknek alig marad egy szöglete. Ahol titkon, magát pók gyanánt szövi be A hazaszeretet És ezis osak addig van,migjönazönérdek Es azt parancsolja, hogy lesöpörjétek. Mint hitvány szemetet f Márczius 15. Polgártársak! Félszázadja már, hogy mindig szent ünnepe a magyarnak márczius tizenötödike, a szabadság napja. De soha nagyobb szükség nem volt arra, hogy ezt a napot a hitvallók magasztos lelkesedésével ünnepeljük, mint most, amikor a romlásunkra törő osztrák - # erőszaknak s az osztrák erőszak előtt hajlongó szolgalelküségnek kettős sötét felhője reménytelen borút von hazánk egére, s mikor egész jövendőnk egy kilátástalan vigasztalan nagy sötétség, mikor a lelkeket szörnyű küzdelmek elő- érzete nyomasztja, amikben egész nemzeti létünk lesz újra kockára dobva. Ebben a fenyegető sötétségben csak egy fénysugár van: márczius 15-ikének útmutató tiszta ragyogása. Gyűljünk össze mind e körül a fénysugár körül, — mutassunk be közös áldozatot, fogadjunk közös nagy fogadást a magyarok istenének, hogy vészben, viharban magyarok maradunk, meg nem tántorodunk. Kossuth városában, Sátoraljaújhelyben fáklyásmenettel ünn ;- peijük a szabadság napját. Jertek velünk, vegyetek részt a menetben mindnyájan, pártkülömbség nélkül! A menet vasárnap este 1j27-kor indul a Dianna kert mellől, és a Rákóczi-utczán, Wekerle-, Széché- nyi-téren és Kossuth-utczán át a honvédkaszárnyáig halad. Első megállás a függetlenségikor Korona szállodában lévő helyisége előtt, ahol dr. Btiza Barna tart beszédet. Második megállás a Kossuth- emléktábla előtt, ahol Matolai Etele beszél és id. Bajusz József szavalja alkalmi költeményét. Este 8 óra után közös vacsora lesz a függetlenségi-kör helyiségében, amelyre szintén meghívunk mindenkit pártkülömbség nélkül. Egy teríték ára 2 korona. Előegyezni lehet a kör helyiségében ifj. Horváth József háznagynál. Hazafias üdvözlettel: fi sátoraljaújhelyi függetlenségi-kör. — Felhívás. Felkérem azon j t polgártársakat, akik a már alá irt iv szerint a március 15-én megtartandó fáklyásmenetnél mint I rendezők és fáklyavivők közremii- I ködni fognak, hogy szíveskedjenek j már1 j27 órakor a Dianna-kert előtt (Nyúl vendéglő) gyülekezni, a fáklya kiosztása végett Saujhely, 1903. márc. 11. ifjb Horváth József r. bizottsági elnök. Tessék fellobogózni és kivilágítani! A város tanácsa falragasz utján | felszólítja a város, polgárságát, hogy a szabadság ünnepén a házak már | korán reggel fellobogóztassanak. A I fáklyásmenet rendezősége pedig a [ következő felhívást bocsátja ki: honleányok polgártársak! Tisztelettel kérjük, hogy márc. 15-én este háromnegyed 7-től a Rákóczy utcza, Wekerle és fezé- chényi-tér és Kossuth-utca ablakait, melyek előtt az ünnepi fáklyás menet elvonul, a nemzeti öröm jeléül kivilágítani szíveskedjenek. A fáklyásmenet rendezősége. lljhelyben a függetlenségi kör ünnepén kívül még egy bankett lesz vasárnap este a Bock vendéglőjében Erre id. Meczner Gyula és Staut Jó- zsaf által aláirt ivén hívták meg a közönséget. Az ünnepi köszöntőket dr. Kossuth János és dr. Szirmay István mondják. — A sátoraljaújhelyi rom. katli. fő- gymnásium Önképző köre márczius 15-én délelőtt 10 órakor Borsiban „Szabadság- és Rákóczi“ emlékünnepet rendez. /Műsor: 1. Insurgensek riadója, Énekli az énekiskola férfikara. 2. Emlékbeszéd II. Rákóczy Ferencz felett. Tartja: Székely Íjászló Vili. o. t. 3. „Rákóczy esküje“ Szavalja: Pécsy Dezső Vili. o. t. 4. Magyar nóták. Énekli az énekiskola férfikara. 5. Márczius 15-iki emlékbeszéd. Tartja.- Nagy Andor Vili. o. t. 6. Riadó Szavalja: Kovács Gyula VII. o, t. 7. „Talpra magyar.“ Szavalja: Perényi Ede VII. o. t. 8. Marseillaise. Énekli az énekiskola férfikara. A Carolineum leánynevelő intézet hazafias hagyományaihoz híren meg- ünnepli az idén is a szent napot siavalatokból s ének- és zeneszámokból álló szép ünneppel, amelyen az alkalmi beszédet Florentin nővér tartja. Nyomorúság. Az újhelyi állami elletni iskola tantestülete elhatározta, hogy márczius ip-én nem rendez iskolai ünnepet, ellenben ünnepet tart április n-én. Nem akarjuk beszeny- nyezni ezt a lapot avval, hogy a tantestület eljárását bíráljuk- Nem kell ahhoz semmi kommentár. Ezek után igazán nem csodálkozunk, hogy az iskola épülete össze akar dűlni. Mit is tehetne okosabbat egy iskola amelynek ilyen vezetői vannak ! A »Nagy-niihályi Ifjúsági Egyesült.« mely alig két hete alakult, vasárnap délután 3 és fél órakor az állami kisdedóvó nagytermében hazafias ünnepélyt rendez, az alábbi sorrenddel : 1., Elnöki megnyitó. Tartja: Fáber Ferencz alelnök. 2. Erkel Ferenc : „Himnusa.“ Énekli az ifjúsági énnekkar, 3. Ábrányi Emil : „Márc. 15.“ Szavalja : Kirnág- János egyl. tag 4. „Márczius 15.“ Felolvassa: Molnár János egyl. tag. 5. Dalmady Győző: »Csak magyarok legyünk.“ Szavalja Hirkó Mihály egyl, tag. 6. Petőfi Sándor : „Nemzeti dal.“ Szavalja Kákos György egyl. tag. 7. Irsa Béla : „Nemzeti dal.“ Énekli az egyesület ónnekkara. 8. Záróbeszéd. Mathiász József egyl. igazgató. Szerencs. A szerencsi iparosság a a következő falragaszt adta ki: Polgártársak ! Aki szereti a szabadságot, aki lelkesedik az egyenlőségért és a ki rajongani tud az édes magyar hazáért, az jöjjön velünk megünnepelni márczius lóikét, ama magasztos polgár jogoknak születése napját, a melyek a nemzetnek létét biztosították s a népnek szabad hazát, adott. Nem magyar az és nem szeretheti hazáját az, ki meg nem ünnepli a nemzet legnagyobb ünnepét, a márczius 15-ik napját. Szerencs hazafias polgársága a lu-lybeli dalárda közreműködésével márczius 15 én este hat órakor fáklyásmenettel ünnepli a szabadság felviradásának évfordulóját. A felvonuláson a közönség tömeges részvétét szívesen j fogadja a rendezőség. Indulás a vá- J rosháza udvaráról. A fáklyásmenet után ünnepély a Magyar Király nagytermében. Műsor: 1. „Himnusz,“ énekli a szerencsi dalárda. 2. „Talpra magyar,“ Petőfitől. Szavalja Krupi- j ezer Jenő. 3. „Távasz elmúlt“ énekli j a szerencsi dalárda. 4. „Kossuth La- :jos azt üzente,“ énekli a szerencsi i dalárda. 5. „Márczius 15.“ Ábrányi Emiltől. Szavalja Sudy József. 6. „Szózat,“ énekli a szerencsi dalárda Ünnepély után társasvacsora. A tiszaluezi fiúiskola termeiben márczius 15-én a tiszaluezi gazdák társasvacsorával egybekötött táncz- mulatság tartatnak. Varannón újjáéledésünk 55-ik évfordulóján, vasárnap délelőtt 11 órakor Varanó-vidéki protestánsok számára, a varannói állami elemi iskola nagytermében úrvacsora osztással egybekötött hálaisten tiszteletet tartannak, mely alkalommal más hitfe- lekezetbeli érdeklődőket is igen szívesen fogadnak. Este közvacsorát rendeznek. A málezai inted igenczia a fürdő dísztermében este 7 órakor társas
