Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1947

4

Az 1934. évi XI. te. értelmében az eddigi reálgimnázium fokozatosát! gimnáziummá alakul át az 1934/35. iskolai évtől kezdődőleg. A második idegen nyelv a francia. — Az 1938. év nyarán a Magyar Kegyestanítórend áldozatkészségéből a rendház kertjéből kihasított részt átvéve, megfelelő vörös salakkal borított udvarhoz jutott a gimnázium.

Ilyen előzmények után folytatódott az iskola működése az 1939. év őszén ránkszakadt második világháborúban. A Felvidék visszacsatolásakor a visszatért környékbeli helyiségek diákjai is ide iratkoztak, viszont sok tanulónk költözött a kassai, ungvári vagy munkácsi diákotthonokba. Az 1943. évben volt a piaristák magyarországi letelepedésének háromszázéves évfordulója. Intézetünk 1943. május 16-án tartotta a jubileumi ünnepélyt. De ekkor már javában dühöngött a háború, s a tanulmányi rendben is egyre inkább éreztette hatását. Az 1942/43. tanév június eleji hirtelen befejezése után az 1943/44. iskolaév csak november elején kezdődhetett meg, s mindössze 5 hónapig, 1944. április 1-ig tartott. Még a szorgalmi időben, 1944. február 15-én lefoglalta az iskolaépületet a katonaság; a gimnázium, délutáni csökkentett órarendjével, a Carolineum zárda polgári leányiskolájának vendégszeretetét volt kénytelen igénybe venni. 1944. őszén, október 9-én kezdődhetett az iskolai munka, de az állandó légiveszély miatt már a második napon abba kellett hagyni, s csak Sátoraljaújhelynek és környékének felszabadulása után, 1945 januárjában indult meg a tanítás.

Iskolánk eddigi igazgatói. Tokajban: Mártonyi Dömötör (1738— 1739), Vadász Adalbert (1739—1743), Fontány Ede (1743—1745), Molnár Máté (1745—1748), Rákóczy Miklós (1748—1750), Reysinger Jusztinián (1750—1758), Szeles Bálint (1758—1759), Reysinger Jusztinián (1759— 1764), Ruzsinszky Rudolf (1764—1775), Bukovay Vencel (1775—1778), Homolay Tádé (1778—1783), Gábrich István (1783—1788), Rabenhuber Bernát (1788-1789).

Sátoraljaújhelyben: Berencs Keresztély (1789—1790), Sivulszky József (1790—1813), Subányi Gergely (1813—1815), Nequaszill Mátyás (1815—1816), Sümegh Márton (1816—1820), Pressburger Ferenc (1820— 1823), Tamásy József (1823—1835), Nagy Péter (1835—1844), Hutter Antal (1844—1849), Hindy Mihály (1849—1857), Csegezy Ignác (1857— 1858), Koretz Lőrinc dr. (1858—1869), Gyalokay Ferenc (1869—1872), Ivánfí Ede (1872—1876), Kovács János (1876—1882), Halmi László (1882— 1888), Ormándy Miklós dr. (1888—1898), Molnár Pál (1898—1899), Horváth Sándor (1899—1900), Kovács Endre (1900—1905), Hám József (1905—1906), Zsigmond János (1906—1907), Nyilassy Károly (1907— 1918), Fábián Imre (1918—1920), Vidákovich Dániel (1920—1925), Huber Imre (1925—1929), Neuhauser Frigyes dr. (1929—1937), Németh Jenő ifj. (1937—1942), Zellhofer János (1942—1944), Sulhan György (1944— 1946),'Neuhauser Frigyes dr. (1946-tól).