Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1946
4 t * Az 1934. évi XI. te. értelmében az eddigi reálgimnázium fokozatosan gimnáziummá alakul át az 1934/35. iskolai évtől kezdődőleg. A második idegen nyelv a francia. — Az 1938. év nyarán a Magyar Kegyestanítórend áldozatkészségéből a rendház kertjéből kihasított részt átvéve, megfelelő vörös salakkal, borított udvarhoz jutott a gimnázium. Ilyen előzmények után folytatódott az iskola működése az 1939. év őszén ránkszakadt második világháborúban. A Felvidék visszacsatolásakor a visszatért környékbeli helyiségek diákjai is ide iratkoztak, viszont sok tanulónk költözött a kassai, ungvári vagy munkácsi diákotthonokba. Az 1943. évben volt a piaristák magyarországi letelepedésének háromszázéves évfordulója. Intézetünk 1943 május 16-án tartotta a jubileumi ünnepélyt. De ékkor már javában dühöngött a háború, s a tanulmányi rendben is egyre inkább éreztette hatását: Az 1942/43. tanév június eleji hirtelen befejezése után az 1943/44. iskolaév csak november elején kezdődhetett meg, s mindössze 5 hónapig, 1944 április 1-ig tartott. Még a szorgalmi időben, 1944 február 15-én lefoglalta az iskola- épületet a katonaság; a gimnázium, délutáni csökkentett órarendjével, a Carolineum zárda polgári leányiskolájának vendégszeretetét volt kénytelen igénybe venni. 1944 őszén, október 9-én kezdődhetett az iskolai munka, de az állandó légiveszély miatt már a második napon abba 'fellett hagyni, s csak Sátoraljaújhelynek és környékének felszabadulása után, 1945 januárjában indult meg a tanítás. Iskolánk eddigi igazgatói.* Tokajban: Mártonyi Dömötör (1738— 1739), Vadász Adalbert (1739—1743), Fontány Ede (1743—1745), Molnár Máté (1745—1748), Rákóczy Miklós (1748—1750), Reysinger Jusztinján (1750—1758), Szeles Bálint (1758 1759),' Reysinger Jusztinján (1759 — 1764), Ruzsinszky Rudolf (1764 -1775), Bukovay Vencel (1775—1778), Homolay Tádé (1778—1783), Gábrich István (1783 1788, Rabenhuber Bernát (1788-1789). * Sátor aljáújhely ben: Berencs Keresztély (1789—1790), Sivulszky József (1790—1813), Subányi Gergely (1813 — 1815), Nequaszill Mátyás (1815—1817), Süinegh Márton (1816 - 1820), Pressburger Ferenc (1820 — 1823), Tamásy József (1823—1835), Nagy Péter (1835—1844), Hutter Antal (1844—1849), Hindy Mihály (1849 —1857), Csegezy Ignác (1857— 1858), Koretz Lőrinc dr. (1858—1869), Gyalokay Ferenc (1869—1872), Ivánfi Ede (1872 -1876), Kovács János (1876—1882), Halmi László (1882 — 1888), Ormándy Miklós dr. (1888—1898), Molnár Pál (1898-1899), Horváth Sándor (1899—1900), Kovács Endre (1900—1905), Hám József (1905—1906), Zsigmond János (1906—1907), Nyilassy Károly (1907—1918), Fábián Imre (1918—1920), Vidákovich Dániel (1920-1925), Huber Imre (1925—1929), Neuhauser Frigyes dr. (1929-1937), Németh Jenő ifj. (1937—1942), Zellho.fer János (1942—1940, Sulhan György (1944-1947), Neuhauser Frigyes dr. (1947-től).
