Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1939

előlegezést pedig a tanév végén a rend számadása alapján utalja ki. Ugyanis a bizonytalan pénzviszonyok s az emelkedő drágaság miatt nem tudunk előre megállapítani egy meghatározott összeget, amelyből egy tanár fenntartható; épúgy egy pótszerződés alapjául szolgáló létminimumot sem bírtunk megállapítani egy-egy tanárra nézve s így csak ezzel az ideiglenes megoldással akartuk biztosítani a felső osztályok fenntartását.

A VKM. méltányolta a rend kérelmét, az 1918/19—1921/22. tanévekre szóló kiadási többletet, az 543.OÜÜ koronát a rendnek (113.013/ 1923. sz. r.) megtérítette. Ugyanúgy járt el a másik kérésünkkel is. Miután elvileg hozzájárult javaslatunkhoz, hogy a Tanulmányi-alap által fenntartandó 6 felsőosztályú rendi tanár és 1 nyug. rendtag ellátására kikötött dotáció és a tényleges kiadások közt felmerülő kiadási többletet a rendnek minden tanévvégén beterjesztett számadása alapján utólagosan fogja megtéríteni mindaddig, míg a pénzviszonyok meg nem javulnak és nem állandósulnak, hogy az új viszonyoknak megfelelő pót- szerződés vagy új szerződés lesz köthető: kiutalta az 1922/23. tanévre kért 2.000.952 koronát, nem különben az 1923/24. tanévre kért 39,172.241 koronát, mint a Tanulmányi-alapnak a 7 rendi tanár ellátására előlegezett költségeket.

Mialatt a rendi tanárok kenyerét ily módon biztosítottuk, a gimnázium fenntartása fokozta gondjainkat. Az igazgató a Zemplénben tárta fel a pénzromlás következtében előállott szomorúan nevetséges helyzetet. Anyagi támogatást kért, mert anyagiak hiányában vagy a felső osztályokat kénytelen lezárni, vagy évenként felváltva a páros és páratlan osztályokban tanítani. A város erre az 1922/23. tanévre 300.000 К-t adott, a szülők gyűjtése 400.000-t eredményezett, de a VKM-től semmi sem jött, noha a koronánk békebeli értékének 450-ed részére csökkent. A város 1924-ben 48 ürméter fát és a vizdíjat adta, a Tanulmányi-alap a dologi szükségletekre utalványozott összeget emelte. Csepp a tengerben. A szerződésben vállalt 14.000 aranykoronás kötelezettségének csak 4000 P-ig tett eleget 1929—31. között. így vergődtünk el a máig.

Jelenleg az a helyzet, hogy a VKM. a szerződéses 6000 aranykoronás fenntartási hozzájárulást a rendnek engedte át. A város ezt hivatalosan tudomásul vette s az 1934. évi költségvetésbe 6960 P-s átszámított értékű összegben fel is vette, a folyósítása azonban nehezen indult meg. A rendfőnök (1935. márc. ö-án 304. sz. K. átiratában) erélyesen tudatta a polgármesterrel, hogy az 1934. és 1935. évekre a város költségvetésébe felvett 6000 arany koronához feltétlenül ragaszkodik, ellenesetben a felső osztályok fenntartása az 1935/36. tanévtől bizonytalanná válik s erről az igazgató június folyamán a szülőket is értesíteni fogja. Erre a polgármester (7030—1935. sz. a.) a rendfőnökhöz azzal a kérelemmel fordult, hogy a rend a 6000 arany korona fenntartási járulékot szíveskedjék leszállítani, mivel a városnak nem áll módjában a kért összeget s a hátralékokat kifizetni.

A rendfőnök (861—1935. sz. a.) a rendfőnöki tanáccsal való tárgyalás eredményeként jelentékeny engedményeket hozott javaslatba, nemsokára pedig a szóbaníorgó fenntartási hozzájárulás kérdését egy szerződéssel sikerült megoldani, amelyet a rend a várossal 1935. okt. 26-án (1590. rendfőnöki szám alatt) kötött meg a következő feltételek mellett: 1. Sátoraljaújhely megyei város 1935. évi január hó 1-től kez- dődőleg havi 400 (négyszáz) P-őt fizet a sátoraljaújhelyi kegyestanító-