Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1939
11 szegénysorsú diákjaink támogatására a Helytartótanács. Ilyen előzmények után érthető a városi tanács nyilatkozata 1802. május 11-én: „Közegyetértéssel és közakarattal elismerjük és hiteltér- demlőn bizonyítjuk, hogy az érdekelt közönség teljes megelégedésére tanítanak és erkölcsi tekintetben mind példás áhítatukra nézve, mind pedig a tanulóifjúság értelmi kiképzését és az élet számára való képe- síttetését tekintve a vármegye közönségének szeretetét, tetszését és becsülését vallás különbsége nélkül kiérdemelték.“ A vármegye alispánja, Lónyay Gábor a felénk vezető utcákat kövezte ki 1807-ben és rendelkezésünkre bocsájtotta kertünk délkeleti oldalán fekvő házát, melynek nyomát a tornaterem tűzfalán még fellelhetjük, s melynek helyén keletkezett részben a mai iskolaudvar. 4. 1806-ban 6 osztályra emelték a gimnáziumot; ez arra indította Sivulszkyt, hogy régi vágyát, a gimnázium-épületet megvalósítsa, azonban az idő nem kedvezett néki. Az 1811-es pénzügyi bukás Vs-ra szállította le létalapunkat; a kenyerünk kicsi lett miatta, de néki mégis a gimnázium felépítése volt a fontosabb. Ez hatott. A' Helytartótanács parancsára Thaller Ferenc állaraépítészeti mérnök lejött 1811. április 30-án; tárgyalt, dolgozott és május 14-én reményeket keltve távozott. Erre Sivulszky meg sem várva a tervezet jóváhagyását, nem tétlenkedett, amíg a költségeket kiutalják; talán érezte, hogy néki alkonyodik. 1811. június 5-én megtette az első kapavágást. Kidöntötte a templom keleti oldalán a kerítést és alapozni kezdett ott, ahol most a tornaterem áll, a mai Justus, az akkori Klastrom-utcában. Elhamarkodott lépésének súlyos következményei lettek. Temető felett kezdett építeni; tömegsírokra, kőkemény kriptákra bukkantak. Elfeledett kriptákba szakadtak, sőt az épület északi sarkában egy 8 m mély kutat is leltek. A köveket kihordani, a megbolygatott sírok nyugalmát visszaadni, a kutat behordani kellett; ez időt és pénzt emésztett. Ezért csak 1811. július 29-én tették le az első újhelyi gimnáziumépület alapkövét. 21 évig talpalt, kilincselt, könyörgött, megdolgozott érte. Az imponderábiliákat itt felsorolni nem lehet, de az alábbi reáliák sejtetik alkotó erejét: a rendtől 1184, az államtól 6935'24 frt-t szerzett gimnáziumának. A sajátjából 4326'35 rajnai frt-t adott és pedig elsősorban a templomra. Méltán megillette az arany érdemkereszt, melyet 1812. július 7-én pálóczi Horváth László alispán a megye s a város bensőséges ünnepsége közben tűzött a mellére. A haza megjutalmazta. Isten is, amikor 1813. január 20-án súlyos betegágyából magához ölelte. Első igazgatónk volt, 23 évig kormányzott 40 évig hordta fekete reverendáját s 56 évig dicsérte az Istent. A rendház úgy fejezte ki iránta háláját, hogy az ebédlőnek falára festett Calasanzi Szt. Józsefben az ő alakját örökítette meg. Emléke előtt mély tisztelettel áll meg az iródiák; a becsületes, önzetlen, kemény magyar munkás hatalmas tetterejét áldja benne. 5. Jóval halála után érkezett le József nádor értesítése 1814. december 20-án 14.829. sz. a., hogy 11.841'26 frt-t kap iskolánk. De amíg az Ígéretből pengő pénz lett, 1817-t írtak. így is csak 1820-ban került tető alá az iskola, 3 —4 munkahónapos feladat 10 esztendő alatt; egyemeletes, hosszúkás épület, az utcai fronton 4-4 teremmel az emeleten s a földszinten; a folyosók a templomra néztek, arra nyílt a kapu is. Felirata: Franciscus Aug. Formandae Pietate et Literis Juventuti. Anno 1820. (Ferenc király a kegyességben és tudományokban kiképzendő
