Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1938
17 A pápaválasztás helyére vonatkozólag érdekes határozatot hozott IV. Pius, aki különben a szavazás módjára nézve is érdekes és üdvös újításokat akart reformbullájában kiadni. Ez a bulla azonban a kardinálisok nagy többségének eilentállásán meghiúsult. A bulla szerint a conclavet az Angyalvárban kellett volna megtartani, mert ott kevesebb őrt lehetett volna alkalmazni s a falat sem fúrhatták volna át; hogy a választás csak kevés jelölt között (candidatio) történjék s a szavazás teljesen titkosan menjen végbe. Eddig is lepecsételt cédulákkal szavaztak ugyan, de a titkosságot nem teljesen őrizték meg. IV. Pius tehát ezen alkalommal a választás azon titkos módjára gondolt, mint Prospero d’Arco véli, amelyet a velencei magistratus-választásoknál alkalmaztak s amely а XVI. században általános csodálkozást keltett. Először a jelöltek személyében állapodtak meg. Amennyi volt a kandidáltak száma, annyi kelyhet készítettek elő a kandidált kardinálisok nevével. Minden kehely két részre (jobb-bal, igen vagy nem) volt osztva. Azután a legidősebb kandidált kardinális számával vagy nevével ellátott kelyhet a három választási megbízott (a kardinálisok minden rendjéből egy-egy) elé tették. Erre minden kardinális (annak kivételével, aki fölött a szavazást tartották) a szertartásmestertől egy golyót kapott s azzal a választási megbízott elé ment s ott megmutatta és legjobb tudása és lelkiismerete szerint a kehelynek jobb vagy bal részébe, titkosan elhelyezte. A kelyhet, amint minden kardinális leszavazott, félretették. Hasonlóképen történt a többi kandidált kelyhével. Azután a kelyheket kiürítették s az eredményt feljegyezték. Az lett a megválasztott, aki a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy megvolt a kétharmad szótöbbség. Ha többen is megkapták a megkívánt kétharmad szótöbbséget akkor azok fölött mégegyszer szavaztak s azután azt tekintették megválasztottnak, aki az új szavazás esetében többséget nyert, még ha nem is volt ez a szavazattöbbség kétharmad. (Gasparo Contarini, De magistratibus et republica Venetorum libri quinque. Basel, 1544. Sägmüller Die Papstwahlbullen etc. 119—121. old.) Később mégis adott ki IV. Pius egy conclave-bullát (In eligendis), amelyben érdekesen intézkedik, s a conclave helyiségei fölött, alatt vagy mellett levő szobákban a tartózkodást szigorúan megtiltja. Különben ez a bulla szabályozta a konklavisták szamát, hogy ama visszaélésnek elejét vegye, amely szerint némely kardinális négy konkla- vistát is vitt magával a conclave-ba, s ezeknek java része a fejedelmek szolgálatában állott. Ugyancsak ez a bulla intézkedett a conclave-ban alkalmazandó különböző személyzet számáról. Ennek rendelkezése szerint a konkla- vistákon kívül egy sekrestyés, két szertartásmester, egy gyóntató, két orvos, két sebész, egy gyógyszerész kétsegéddel, egy kőműves, egy ács, két borbély egy v. két segéddel, hat v. nyolc szolga a felmerülő munkák elvégzésére lehetett jelen a conclave-ban. — Ezeknek fizetését — miután a felügyelő kardinálisok megállapították, hogy egyetlen bíboros szolgálatába sem tartoznak — a conclave költségeiből fedezték. Ha bárki más ezeken kívül a conclave-ban jelen lett volna, úgy azt onnan tüstént siastico c. munkájának idevágó helyein XII. Kelemen—Avendo női— chirographuma alapján.
