Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1937
85 percében odaleheltél. Én mély meghatottsággal szegeztem tekintetemet sokat beszélő, de már nagyon fáradt szemeidbe és amikor jóságos kezedet az ajkamhoz emelve elköszöntem Tőled, nem mertem volna arra gondolni, hogy utoljára látlak és hogy évek múlva — amikor majd megint errefelé vezet utam — már csak a sírodhoz fogok elzarándokolhatni. Most azonban nem egyedül jöttem! A Váci Piarista Diákszövetség képviseletében állok itt és így jelképileg velem együtt itt van az a több- ezer váci öregdiák is, akiknek egykor a direktora voltál. Igen, valamennyien itt vannak! Az élők lélekben itt állanak a sírod körül és velem együtt buzgón imádkoznak telkednek üdvösségéért, a megholtak pedig onnan a magasságos mennyei birodalomból néznek le ide abban az ünnepi pillanatban, amikor Diákszövetségünk képviseletében elhelyezem a drága poraidat takaró sirdombra a hálás kegyeletnek borostyánlevelekből font koszorúját. Szeretett Halmi László Apánk, felejthetetlen, jóságos igazgatónk, nyugodjál békességben és álmodjál nagyon-nagyon szépeket a mi forrón szeretett, sokat szenvedett, jobb sorsra érdemes drága magyar hazánk boldogabb jövendőjéről! Álmodjál szépeket, álmodd meg, hogy a szűkre szabott trianoni határok rövidesen össze fognak omolni és hogy a magyar szívvel, magyar lélekkel elrebegett hálaimák nemsokára Nagy- magyarország területéről fognak az Ur Isten trónusának zsámolyához felszállani! Legyen áldott emléked! Amen! Amig dr. Szilassy Tibor és társai künnjártak a temetőben volt igazgatójuk iránti kegyeletük lerovására, addig a többiek a gimnázium hősi halottainak emléktáblájánál gyülekeztek, hogy áldozzanak a világháborúban elesett diákhősök emlékének. A váci öregdiákok nevében dr. Intzédy-Meiszner János Vác város polgármestere helyezettel babér- koszorút az alább következő inegrázóan szép emlékbeszéd kíséretében: A Váci Piarista Diákszövetség tagjai minden év május havában összejönnek az ősi piarista gimnáziumban, ahonnan első utunk az Isten házába vezet, a hálaadó istentisztelet után pedig a kegyeletet leróni az Alma Mater előcsarnokában lévő emléktáblához járulunk, hogy ünnepi beszéd kíséretében megkoszorúzzuk hősi halált halt 54 piarista diákbajtársunk aranybetükkel ékes emlékét. A Váci Piarista Diákszövetségben élő szolidaritás és a többi piarista diákszövetséggel való benső együttérzés hozott bennünket ma ide, hogy kegyeletes percekkel emlékezzünk a sátoraljaújhelyi piarista diákhősökről is, akik hasonlóan a váci diákokhoz, a piarista gimnáziumban tanulták meg azt, hogy mivel tartoznak a hazának és akik az iskolából kilépve letették a diáköltönyt, hogy a háború véres köntösébe öltözzenek, s a küzdelemnek és halálnak szerzetesruháit vették magukra,
