Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1934

iS

Audax omnia perpeti. („Mindent eltűrni merész.“) (с. I. 3.)

Vino pellite curas. („Fojtsátok borba a bút.“) (с. I. 7.)

Carpe diem! („Élvezd a napot.“) (с. I. 11.)

Dulce et decorum est pro patria mori! („Édes és szép dolog a hazáért meghalni!“) (с. III. 2.)

Non omnis moriar! („Nem egészen halok meg!“) (с. III. 30.)

Pulvis et umbra sumus. („Por és árnyék vagyunk.“) (с. IV. 16.)

Fortuna non mutat genus. („Nemességet nem ád a kincs.“) (epod. 4. 6.)

Est modus in rebus. („Mindenben van mérték.“) (sat. I. 1.)

Hinc illae lacrimae. („Ebben van a bökkenő!“) (ер. I. 19.)

Parturient montes, nascetur ridiculus mus. („Vajúdnak a hegyek és nevetséges egérke születik meg.“) (ер. II. 3.)

Mortalia facta peribunt. („Veszendők a halandók-művei.“) (ер. II. 3.)

Omne tulit punctum, qui miscuit utile dulci. („Mindenki tetszését megnyeri, ki kellemessel hasznost vegyít.“) (ер. II. 3.)

Interdum dormitat et bonus Homerus. („Néha a jó Homeros is szundikál.“) (ер. II. 3.)

Nescit vox missa reverti. („A kibocsátott szó vissza többé nem repül soha!“) (ер. II. 3.)

De elég ennyi mutatóba!

Horatiusról megemlékezve emlékezzünk meg legalább egykét mondatban a magyar írókra és férfiakra való hatásáról.

Horatius a klasszikus műveltségű világ oktatója, nevelője, szórakoztatója lett. Már korán bevezették az iskolába és olvasták és magyarázták. Nálunk, Magyarországon, is kedvelt és utánzóit író volt. A régi magyar irodalomban ki lehet mutatni Horatius hatását. Itt csak néhányat említek: Balassa Bálint (1551—1594), gróf Zrínyi Miklós (1620—1664), Faludi Ferenc (1704—1779), Orczy Lőrinc báró, Csokonai Vitéz Mihály, gr. Dessewííy József, Kis János, Édes Gergely, Rajnis József, Baróti Szabó Dávid, Révai Miklós, Pálóczi Horváth Ádám, Kazinczy Ferenc stb.

Horatius hatása alatt nálunk még egy külön irány indult meg, az u. n. ó-klasszikus iskola, melynek munkásai közül Virág Benedek (a „Magyar Horácz“) és Berzsenyi Dániel tükrözteti vissza Horatius hatását a formában és szellemben (Cserép J.), de hogy az újabb nagy magyar írókat is említsem: Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János is Horatius hatása alatt állottak. A magyar nagy férfiak közül csak Deák Ferencre, Kemény Zsigmond báróra, Tisza István grófra mutatok rá, kik Horatiusi szívesen olvasták és elveit nem egy tekintetben politikájukban is vallották. — Különben nincs valamire való magyar férfi, aki Horatiusi nem is-