Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1919
6 megfelelő faíarozás hiánya folytán igen megrongálódott, úgy, hogy tetemes költséget igénylő nagyobb szabású javítási munkálatra szorul. A bútorzat — bár sokat szenvedett a több ízben benntanyázó cseh és vörös katonaságtól — még mindig megfelelőnek mondható. A szertárak és könyvtárak a két utóbbi év alatt a nehéz pénzügyi viszonyok folytán nem gyarapodtak. Az alapítványokban változás nem történt, azonban a kamatok adományozása még ez évben is lehetetlenné vált. Intézetünk és az ifjúság jó barátai ez évben is hozzájárultak nemes adományaikkal a szegény sorsú tanulók fölsegélyezéséhez: méltóságos dr. Mázy Engelbert főigazgató ur adománya 200 K, Műked-velő Ί ársaság 285 K, érettségizett ifjak adománya 1000 K, Bobkó Sándor százados ur adománya 200 K, egy névtelen jótevő 200 K, Ifjúságunk szép jelét adta áldozatkészségének, midőn elhunyt tanulótársát, Pasiut Bélát maga témettette el és e célra' 1516 koronát gyűjtött. Nagy gondot okozott az intézet vezetőségének a téli tüzelőanyag beszerzése, részint a fahiány, részint a magas árak miatt, mert a gimn.-nak nem volt rá fedezete. Ezért az igazgató nov. 7-én szülői értekezletet tartott, amelyen előadva a nehéz anyagi helyzetet, hogy a tanulókra káros hosszú téli szünetet elkerüljük, önkéntes adományozásra szólította fel a tehetősb szülőket. Ha az eredmény nem is multa felül a várakozást, de mindenesetre lehetővé tette későbbi rendi támogatással a téli tanítást. Befolyt készpénzben 24830 korona, természetben 18 szekér fa. Az intézet vezetősége ezúton is hálás köszönetét mond mindazoknak, akik nagylelkű adományaikkal hozzájárultak a tanítás menetének biztosításához. Úgyszintén köszönetét mondunk a Zemplénvármegyei Ken Sajtóvállalatnak és Szabó Pál urnák, hogy (az előbbi 31, az utóbbi 16 kötet) könyveket adományoztak jutalmazás céljára. • Az ifjúság fegyelme általában kielégítő volt. Bár az 1919-iki kommunista szellem rést ütött az ifjúság fegyelmén, de azért feltűnő fegyelmezetlenségről még azokban a visszás napokban sem volt okunk panaszkodni. A jelen tanévben pedig már majdnem a rendes mederbe terelődött minden. A valláserkölcsös nevelésre mindig nagy gondot fordítottunk és épen ez oldalról támadott meg bennünket legérzékenyebben a kommunizmus. Lényeges rombolásról azonban — szerencsére — nem beszélhetünk s ami volt is, azt a jelen tanévi fokozottabb
