Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1911

III.

Kirándulásaink.

A kirándulások kezdenek iskolai életünkben mindig nagyobb és nagyobb tért hódítani. A tanárkai ok át vannak hatva attól a meggyőződéstől, hogy a kirándulásoknak igen fontos szerepük van az ifjúság nevelésében. Mert nemcsak hogy a testnevelés szolgálatában állanak azáltal, hogy a szabadban való mozgás felfrissíti, edzi és munkabíróbbá teszi a szervezetet, de egyúttal jótékony hatással vannak a szellemi életre is: szinte észrevétlenül megkedveltetik ezek a kirándulások a tanuló ifjúsággal a természetet, érdeklődést ébresztenek bennünk egyes tudományok iránt, mint a minők különösen a földrajz, a történelem és művészettörténelem. Szinte játszva szereznek tanulóink az ilyen kirándulások alkalmával bőséges, alapos ismeretet. Hogy ezenfelül milyen jótékony hatással vannak a kirándulások az ifjú fogékony lelkére és kedélyviiágára, azt felesleges bizonyítanom azok előtt, akik valaha ilyen kiránduláson részt vettek.

Intézetünk is — mérlegelve ezeket a körülményeket — évről-évre rendez egy nagyobb, több napos kirándulást és néhány kisebb egy és félnapos kirándulást.

Nagyobb iskolai kirándulásunkat ez évben az Alduna csodásszép- ségü vidékeinek megtekintésére szenteltük. Május hó 11-én reggel indult ez útjára intézetünknek 23 növendéke Szalay József és Jámbor György dr. tanárok vezetése mellett Elindulásunk előtt minden egyes résztvevő megkapta utunk pontos tervezetét, közöltük velük, hogy mi mindent kell és szabad magukkal hozniok. Lelkűkre kötöttük a feltétlen engedelmességet és művelt tanulóifjakhoz illő magaviseletét.

Hogy hosszú utunkban — kifáradva a szemléletekben — vig kedélyünk el ne hagyjon bennünket, két hegedűt is vittünk magunkkal. Igazán jó szolgálatott tett.

Ebédet már Hatvanban ettünk. Sőt annyi időnk is maradt, hogy legalább futólag megnéztük magát a várost is. De csakhamar vonatra