Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1907
21 a község egyik földesúri családja volt. 1 A második címer pajzsán kócsagtollal ékített magas süvegű férfit láthatunk, két kezében bárdot tartva. Röviden még a templom építésének történetéről kell megemlékeznünk. A bodrogszentesi és felsőregmeczi templomokkal ellentétben, mig a karcsaival megegyezőleg a keleti rész azaz a szentély és a hozzácsatlakozó kisebb hajó a legrégibb és pedig kétségkívül a XIII. sz.-ban épült. A nagyobb hajót és a torony alsó részét csak később építették és pedig valószínűleg a XV. sz. vége felé, mert még e század első éveiben a mai Kisbéri község csak major volt.2 A torony barokk stílusú ablaka és Báry Mihály padja kétségkívül egy időből származnak (1651.) C\ kistoronyai református templom. A templom a község keleti részén, egy kiemelkedettebb helyen épült. Hogy mikor épült, arról biztos adatunk nincs. A templom homlokzatán lévő felirat szerint 1656 ban épült, Kövér Mihály és felesége Balasi Ilona költségén. De valószínű, hogy ekkor csupán nagyobb átalakítás történt és nem alaptól való építés, aminek bizonyságáúl szolgálhat a templom keleti részének gótikus csillagboltozata. A templom K.-Ny. irányban helyezkedik el. Téglány alakú, amelyből a keleti oldalon a nyolcszög három oldalával kisebb kiszögelés van. A templomnak úgy az északi, mint a déli falát négy-négy pillér támogatja. A templom nyugati oldalán van a torony, amelynek keleti fala a templom homlokfala. A templom tornyának nyugati falán a kapu fölött van egy terjedelmes latin felírás, amelynek lényege ez: A templom nemes és nemzetes Kövér Mihály és Balasi Ilona költségén épült, amikor Gál András volt a község prokurátora, bírája Egyed András, jegyzője Alberti Pál, szenátorai Tóth György, Vincze Mihály stb. A lakosságnak építtette Kövér és Balasi Mikolai János lelkészsége alatt 1656-ban. A torony négyszögletes, s igen egyszerű külsejű. Két harangja van, amelyek közül a nagyobbnak felső részén ez a felirat van : Fusa sum Eperiesini per Ignatium Lecherer et per Paulum Schmitz 1803. 1 Zemplén vármegye. 61. A Karinczy-család címerét láthatjuk „Zemplén vármegyédben közölt címerek között. 528—529. 2 Anjou-kori örök vallás-levelek. Közli Dongó Gy. Géza. Akk. Vili. k. 26.
