Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1907
Zemplén vármegye déli részének műemlékei.' Zemplén vármegye déli részét, amelynek történelmi műemlékeit, illetőleg amelynek történelmi műemlékeiből néhányat az alábbiakban megismertetek, földrajzilag két részre oszthatjuk: az egyik a Bodrogközt, a másik az Eperjes-tokaji hegység déli nyúlványait, a Zempléni szigethegységet és az ettől kelet felé kiemelkedő kisebb hegységeket foglalja magába. Az előbbi résznek még napjainkban is, ámbár úgy a Tisza, mint a Bodrog árja ellen hatalmas gátak védik, sok a nedves és mocsaras területe. S ha még most is ilyenek a viszonyok a Bodrogközben, mennyivel másoknak kellett lenniök évszázadokkal ezelőtt. De azért e terület sem volt településre egészen alkalmatlan, mert kisebb-nagyobb homok dombokkal van behintve és a területnek halban és vadban való gazdagsága, valamint buja füves térségei különösen a baromtenyésztő népeket vonzották. E homok halmok nagyrészén feltalálhatjuk az őskori ember nyomait. S ami bennünket nagyon is érdekel, e halmok némelyikén, így az Előhomokon, Szőllőshomokon és Ligahomokon, valamint Eperjesszögön,1 2 honfoglaláskori sírokra is találtak. De hogy e területen őseink nem csupán átvonultak, hanem később állandóan le is telepedtek, ezt úgy a terület kedvező voltából, mint az egyes nevekből: Bodrogszög, Eperjesszög,3 Karcsa stb. következtethetjük. E területről a XIII. századból származó igen érdekes műemlékünk a karcsai templom. A másik rész, — melyen hegyes és sík terület érintkezik a Bodrog folyóhoz közel — településre nagyon alkalmas volt. Kedvező viszonyai magyarázzák meg azt, hogy már a fémkorszak elejétől mindig lakott terület volt, amint azt az eddigi leletek is igazolják. A Sáros1 Az alábbi leírásokkal, amelyeknek anyagát nagyrészt a tanítványaimmal tett kirándulások alkalmával gyűjtöttem, célom az volt, hogy tanítványaimnak sémát nyújtsak, amely szerint el kell járniok műemlékeink tanulmányozásánál. 2 Szendrei János dr. „A bodrogvécsi honfoglaláskori lelet.“ Arch. Ért. ú. f. XVIII. 7—14. Dókus Gyula: „Arpádkori sírleletek Zemplén vármegyében.“ Arch. Ért. ú. f. XX. 29-60. 3 Zemplén vármegye monográfiája 343.
