Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1905
21 seket itt gyér növényzet borítja, különösen D.-felé. E kopár kiemelkedéseken szintén nagy mennyiségben találtunk érdekes obszidián darabokat. Utunk még mindig csekély lejtéssel emelkedett, hogy tehát a gerincet minél előbb elérjük, a patak jobb oldalát odahagyva, a meredek hegyoldalban folytattuk utunkat. A hegyoldal meredeksége, de még inkább megnehezítette a felfelé haladást az a körülmény, hogy csúszós és ingatag kődarabokon kellett mennünk. De minél közelebb értünk a gerinchez, a hüs északi szél annál inkább érezhető volt, s az ez által okozott kellemes érzet a kissé kifáradt izmainknak uj erőt kölcsönzött. A fölfelé haladásban különben igen sarkalt az a gondolat is, hogy a gerincről érdekes kilátás fog nyílni a hegység két oldalára. Ebben azonban csalódtunk, mert a gerincre fölérve azt láttuk, hgy egy elég széles fönsík félén vagyunk, amelynek csak a pereméről nyílik kilátás, de innen sem valami nagy, mert a sürii hatalmas fák ezt meggátolják. így tehát tovább folytattuk utunkat a gerinc legmagasabb kiemelkedésére : a Csókáshegyre. A gerinc mindenütt széles, s utunk hol emelkedik, hol pedig lejt, de ezek igen csekélyek. Csakis a Csókás csúcsa emelkedik ki jobban a gerincből, de az erre való felmenetel is csekély fáradsággal volt kapcsolatos. A Csókás tetejére felérve, nagy örömünkre szolgált az a 8 m. magas kilátó, amely a csúcs tetetére van építve. Igaz ugyan, hogy magáról, a fákkal nem igen boritótt csúcsról is elég szép kilátás nyílik, de mégis sokkal szebb az a kilátó tetejéről. Kilátásunk egész területét három övre osztjuk fel. Az első övét. amely hozzánk legközelebb esik a Zempléni sz. h. g. alkotja. A kilátótól tekinthetjük át igazán annak egész tömegét. Innen láthatjuk, hogy a kiemelkedések jó része úgy keletkezett, hogy a hatalmas vonulatban a víz erodáló és abradáló munkája mély völgyeket vájt ki, s igy ha ezek párhúzamosak, úgy a főgerinctől kiindulólag kisebb vonulatok keletkeztek, s ha egymást keresztezik e völgyek, úgy lankás lejtésű különálló hegyek. A Csókástól E. felé a Sztrékó és K. felé a Kőröshegy emelkedik ki a gerincből, és pedig épen olyan lakásán, s e mellett szabályosan, mint ahogyan a Feketehegy emelkedik ki a Ronyva-patak völgysíkjából. A fő völgyek a gerincvonal irányára mérőlegesek és pedig úgy a nyugati, mint a keleti oldalon, amelyekbe kisebb, mérőleges irányú mellékvölgyek nyílnak. Az északi oldalon E. s a délin D. felé nyílnak a völgyek. Az északkeleti völgyek igen
