Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1905
12 havasokban lelhetjük fel. Hogy a hegység É. és D. irányban, folytatódott, arra az a körülmény enged következtetni, hogy a hegységnek úgy az északi, mint déli részén vulkanikus eredetű kiemelkedések vannak, amelyek repedéseket, illet, alásülyedést tételeznek fel. De nemcsak a déli és északi oldalon törtek elő vulkanikus anyagok, hanem a keletin és a nyugatin is, úgy hogy a Zempléni-szigethegységet úgy tekinthetjük, mint amely- nek belső tömege egy régi kőzetekből álló röghegység, amelyet kisebb-nagyobb megszakításokkal vulkanikus eredetű kiemelkedések vesznek körül. Ezalatt el is értük első célpontunkat, t. i. a Hegyközhegy északnyugati részét. A hegyet alkotó kőzet megismerése céljából, nagy fáradsággal ugyan, de azért szereztünk egy-két, a levegő és viz behatásától teljesen ment darabot. A kőzetdarabok eruptiv jellegűek voltak és pedig riolith-félék. Utunkat folytatva, a Hegyköz északi lábánál haladtunk és pedig eleinte egyenesen a Középhegy, mint legközelebbi célunk felé. De később utunk irányát megváltoztattuk, s némi kerülővel, de könnyebb utón először arra a kiemelkedésre mentünk fel, amely a Középhegynek mintegy előhegye, s amely igen lassan emelkedik felfelé, s amelyről azután egy kicsi nyergen áthaladva, igen könnyen feljuthatunk a hegy tetejére. De mig ez utat megtettük, egy eléggé érdekes látványnak voltunk részesei. A Középhegy meredek nyugati oldalát ugyanis hatalmas riolith sziklák alkotják, amelyek kapcsolatban a gyér növényzettel, egy kicsi vadregényes tájat varázsoltak elénk. A kilátás a Középhegyről igen szép és változatos. Figyelmünket először is a hegytől részben K. s részben E. K. felé elterülő Csarnahó-Kisbárii-völgybe irányítottuk. E völgy a Z. sz. h. legnagyobb völgye. A völgy feneke igen egyenletes. Keleti oldala elég meredek. Ugyanazt mondhatjuk északi oldaláról is, csakhogy e rész folytonosságát két kisebb völgyelet megszakítja. Nyugati oldala igen lankásan emelkedik a Kátéhegy felé. A völgy déli oldalán van legalacsonyabb kijárata, amelyen keresztül a völgy vize lefolyik, s egyszersmind ez oldalon határolja részben a Középhegy is. A csúcsról igen jól áttekinthetjük az alig két km. távolságban kiemelkedő Pilis tömegét, mely két igen kevéssé kiemelkedő csúcsot visel magán : t. i. a keleti nagyobbat a Kátét és a nyugati alacsonyabbat, amelyet szintén Pilisnek neveznek. A két csúcsot egy szabályos nyereg köti össze. A Pilis tömege
