Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1905
10 folyó a felvett hordalékot mind nem viszi a tengerbe, mert ahol esése igen csekély s ezzel kapcsolatban sebessége és szállító képessége is, ott hordalékának egy részét és pedig különösen a nehezen szállítható anyagot, tehát a kavicsot lerakja. Ez pedig különösen a medencékben történik, miáltal ezek feltöltődnek. A tengerbe jutott hordalék, a homok és az iszap lerakódik a fenékre s ezeket mész, vagy más összekötő anyag áthatja, amihez még önmagának is a víznek nyomása is járulván, idők folytán az üledékek kemény kőzetté alakulnak át. Így történik ez a jelenben, s így történt ez a múltban is és pedig a tényezők nagyobb volta folytán, még hatalmasabb arányokban. Az így származott kőzetet üledékes kőzetnek nevezzük, mely egész természetszerűleg másodlagos képződmény Földünk felületén. Az üledékes kőzetekből álló rétegek idők folytán a felszínre kerültek és pedig a következőképen. A Föld történetének tárgyalásánál legfontosabb tényező, amelyet eleddig is sokszor megemlítettünk az, hogy Földünk folytonosan hülésnek részese létezésének első pillanatától fogva egészen a mai napig. Ennek eredménye a még izzó belsőrésznek folytonos sűrűsödése s igy összehúzódása lett, s ez különösen annak felső részén, tehát a már megszilárdultnak és még hevenfolyónak érintkezésénél volt egész természetszerűleg a legnagyobb mérvű. De minthogy a szilárd rész nem húzódott össze, szilárd és hévén folyó rész érintkezésénél és pedig különösen azokon a helyeken, ahol a körülmények kedvező volta folytán az izzó anyag leginkább összehúzódott, hatalmas üregek keletkeztek. Ez üregek keletkezése folytán a megkeményedett rétegnek hatalmas darabjai nem lévén alátámasztva, azoknak kisebb-nagyobb és pedig sűrűbb és súlyosabb részei alázuhantak, aminek a következő fontos következményei lettek.1 Az alásülyedt részeket, ha azok medence-szerii mélyedést formáltak, folyó, vagy tengervíz borította be, amiáltal kisebb- nagyobb tavak, vagy tengerek keletkeztek. Azáltal, hogy új területek kerültek víz alá, s igy a tenger vizének felszíne alább szállt, több helyen a sikérebb tengerfenék a felszínre került, s ezzel együtt felszínre kerültek azok a kőzetek is, amelyek a tenger fenekén a hordalékból keletkeztek. Az alásülyedés folytán rések támadtak Földünk megkeményedett kérgében, amelyeken keresztül, a körülmények meg1 A. Supan: Grundzüge der Physischen Erdkunde. 275—76.
