Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1902
29 szerint „kétségtelenné teszi, hogy a XIV. századi hős emléke valószínűleg megszakítás nélkül eleven maradt a jelen korig.“ Dugonics Toldijának versenytársa is akadt. A darab nem értékesebb, de mulattatóbb. Szerzője Oroszfái Gergő Czelesztin, korának egyik legkedveltebb tragikus színésze (megh. 1858. aug. 4. Kolozsvárott.) A darab czíme: „ Toldi Miklós és a kőszegi magyar amazonok vagy a lisztes vitézek. “ Vígsággal vegyes nemzeti történet három felvonásban. Cselekvénye kettős: egyik középpontja Mátyás király és kora — ez a komoly, a másiknak szereplői a kőszegi nyárs polgárok — ez a tréfás. Ez is német minta ntán készült. Gleich József Alajos „ Albert der Bär oder die Weiber von Weinsberg“ czimü három felvonásos gyarló darabját dolgozta át Oroszfái Pergő (Bővebb ismertetését L. Heinrich G.-tól Olcsókönyvtár 326. szám.) Ez is gyorsan lekerült a műsorról. Íme a Toldi mondának első földolgozásai, melyeket Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, Szigligeti Ede, Szigety József, Arany János, Csiky—Ábrányi művei követtek. A „ Jeles történetek“ I. kötetének második darabja : „Etelka Kar jelben“, szomorkás történet négy szakaszokban.. A darabhoz írt Elöintés-Ъеп Írja Dugonics: „Etelkának karjeli viszontagságait, Etelének reméntelen történeteit vettem írásomban------------— Voltak, kik midőn ezen munkámba fogtam azt javallották, hogy ezen könyvemet is a szerént írjam, mint, hat esztendők előtt, Etelka történeteinek két könyveit írtam. És így e mostani dolgok ama két könyvekben foglalt történeteknek folytatásai legyenek — — — De, hogy ezt ne cselekedjem, két okaim voltak. Első az, mivel Etelka végének ott kelletett szakadni, midőn Etelével Világoson egybejött. Akármi többet adtam volna ahhoz az a szabások és minden jó ízlés ellen való lett volna. — — — — — — — Második okom ez vala: meg kívántam kímélni azoknak fáradságjokat, kik ezen munkámat is a jádzó-színre akarnák alkalmaztatni. — — - — — — — — — — Én tehát Etelkának karjeli történeteit vállaimra vettem és magam kívántam a játék-színre állítani.“ A darabot Élőbeszéd előzi meg, a mely nélkül is megérthetnek e szomorkás történetet. Régi dolgokat beszél el Etelének vitézsézéről és Etelkával Karjelbe utazásáról a regényíró bőbeszédűségével és részletességével. Mivelhogy szorosan nem tarozik mindez a darabhoz egyszerűen mellőzzük ismertetését. Az első felvonás azzal kezdődik, hogy Etele fiával Tabánnal
