Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1900
14 közelednek; Alvar Salvadores Cid parancsára kirohanást intéz ellenök. A kirohanást, mely fényesen sikerül, Ximene és két leánya a vár tornyából nézik végig. Alvar Salvadorest, ki nagyon mélyen bevágtat az ellenség soraiba, a mórok foglyul ejtik. 55. r. A következő napon Cid tesz kirohanást a sokkal nagyobb számú ellenség ellen; azt leveri, Salvadorest kiszabadítja és azonfelül még nagy zsákmányra tesz szert. 56. r. Cid nagy tisztelettől környezve él Valenciában. Két ifjú gróf a Carrion-családból megkéri a hős leányainak kezét. Közbenjáróul a királyt kérik fel. Alfonz Requennebe hívja a hőst az ügy megbeszélésére. Cid a legnagyobb készséggel beleegyezik az ifjú nemesek kívánságába, kik távozásuk alkalmával mély tiszteletük jeléül kezet csókolnak az agg hősnek. 57. r. Cid a két ifjúval Valenciába vonul. Ximene és leányai nagy örömmel fogadják a vendégeket. Az eljegyzések megtörténnek ; ünnepély ünnepélyt követ. A nagy örömet egy kellemetlen esemény zavarja meg. Cidnek volt egy hatalmas oroszlánya. Ez, az őrök vigyázatlansága következtében, ketreczéből kiszabadult és véletlenül a két vendégre támadt. Cid hatalmas hangjának hallatára a fenevad félve meglapul. Az ifjak az eseményben szándékosságét látnak; ezen véleményükben épen jelenlevő nagybátyjuk is megerősíti őket. A vőlegények megfogadják, hogy menyasszonyaikon fogják a sérelmet megboszulni. Cid megtudja az ifjak elhatározását és biztosítja őket, hogy a kellemetlen incidensnél semminemű szándékosság nem volt. Az öreg hős azt hiszi, hogy most már minden el van intézve. Ximene fájdalmasan búcsúzik el leányaitól, kiket Cid egy darabig elkísér. 58. r. Az ifjú grófok eleinte a rendes országúton mennek és Cid kedvéért mindenütt a legszivélyesebben fogadják őket. Az agg hős végül elbúcsúzik tőlük. A leányok atyjuk távozását fájdalmas szívvel nézik. A vőlegények ezután kíséretüket előre küldik és menyasszonyaikat a legkegyetlenebb módon bántalmazzák. Ruháikat leszagatták róluk, hajuknál fogva pedig a földön hurczolták őket folytonosan mondogatva, hogy ezt atyjuknak köszönhetik. Végül a véresre vert ártatlan leányokat kikötötték egy fához és magukra hagyták őket. Isten csodálatos módon gondoskodott megszabadításukról. Cid unokaöcscse, Ordonna, egy az országút mellett fekvő erdőn keresztül vette útját a hős parancsára és véletlenül ráakadt szerencsétlen ro
