Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1898
22 Derivatiok gót th, ófn. cl, úfn. d, t.-vel. Ath. Az »a« a gót nyelvben a lingualis és gutturalis hangzók után megvan; az ófn. nyelvben a gutturalis hangzók és néha 1, n után; a kfn. nyelvben néha »e«-t találunk; az úfn. nyelvben a hangzó teljesen eltűnt. a) Főnevek: Mun-d (g. mun-tlis, ófn. mun-d, kfn. mun-t), Er-de (g. air-tha, ófn. ёг-da, kfn. er-de), Mag-d (g. mag-aths, ófn. mak-ad, mag-at, kfn. mag-et, mei-de, mei-t), Blu-t (g. blö-th, ófn. pluo-t, kfn. bluo-t), Lich-t (g. liuh-atb), Hei-de (g. hai-thi, ófn. hei-di, kfn. hei-de). b) Melléknevek; kun-d (g. kun-ths, ófn. chun-t, kfn. kun-t), frem-d (g. fram-athis, ófn. vrem-idi, kfn. vrem-ede). c) Igék: kun-den és kün-den (g. gasvé-kuu-thjan, ófn. chun-dan, kfn. kun-den). Ith. • A hangzó a gót és az ófn. nyelvben megmarad, az úfnben eltűnt. Az Umlaut mindenütt fellép, ahol a szó u-mlautképes. a) Főnevek: Haup-t (g. haub-ith, ófn. hovp-it, kfn. hovb-et), Hel-d (ófn. hal-id, hel-id, kfn. hel-et), Hem-d (ófn. hem-idi, kfn. hem-ede). b) Igék: be- és enthaupten az ófn. »hovp-itón«-ból — ein Haupt haben. Aith. Már a régibb nyelvekben is csak ritkán fordul elő. Az úfn. nyelvben csak egy szónál találjuk e képzőt: Arb-eit (g. arb-aiths, ófn. arap-eit, kfn. areb-eit). Ooth. Főnevek: Mon-at (g. mén-őths, ófn. mán-őd, kfn. mán-öt), Heim-at (g. haim-őthi, ófn. heim-ödi, kfn. heim-óde), Einő-de (ótn. ein-oti, kfn. ein-oete, Klein-od (ófn. chlein-ödi, kfn. klein-oede).
