Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1893

Hat osztályban :

1882 - 83

volt 245 tanuló.

1868-69

volt

175 tanuló.

1883-84

» 224

>

1869 - 70

207

1884-85

» 220

»

1870-71

238

1885-86

» 224

»

1871—72

2>

265

1886-87

» 220

1872-73

>

236

1887-88

» 215

»

1873-7-4

>

202 »

1888-89

> 196

»

1874-75

186

1889 -90

» 208

1875—76

209

1890-91

> 210

>

1876-77

>

235

Hét

osztályban

1877-78

238

1891—92

» 250

»

1878-79

223 »

1879-80

251

Nyolcz osztalyb

an :

1880-81

»

250

1892—93

» 281

1881—82

)

244

1893-94

» 280

»

Ezek közül névleg kiemelhetők a következők:

Andrássy Gyula gróf magyarország miniszter elnöke, utóbb külügyminiszter, Andrássy Manó gróf, Barkóczy Alajos br., Barkóczy Antal br., Barkóczy Zsigmond br., Barkóczy Mihály br., Barkóczy Pál br., Berze- viczy Károly, Berzeviczy Ferencz, Bessenyey Gábor, Beöthy Imre, Dókus József főispán, Fábry Ignácz kas-ai megyés püspök, Fidler Ferencz br., Gei/.ler Emánuel br., Görgey Szilárd, Haller Károly br., Hoyos József gróf, Kállay György, Kállay Ignácz, Klobusiczky Andor, Kossuth András, Kossuth Antal, Kossuth Mihály, Kossuth Pál, Kossuth Vincze és Kossuth Lajos magyarország kormányzója, Ku'rnen László gróf, Lévay Sándor czim. püspök és egri nagyprépost, Luzsenszky Károly br., Mailáth József gróf és Mailáth Antal gróf főispánok, Matolai Etele a ispán, Pálfy József gr,, Pankovics István munkácsi gör. kath. püspök, Revitzky Adám gr., Sennyey József br., Splényi Henrik br., Szinnyey László, Szinnyey Ferensz, Szinnyey József, Török Samu gr., Trefort Ágoston vall. és közokt. miniszter, Vay Imre br., Vay László br. és Vécscy Antal br.

C)

Források ismertetése.

1. Szirmay Antal megyei jegyzőnek : ,Notitia Topographica Politica Incliti Comitatus Zempleniensis, Anno 1803.* czímii munkája, melyet a pálosokról szóló fejezetnél használtam.

2. Ennek kibővítésére szolgáltak a zemplénmegyei levéltárnak igen is hézagos adatai. Hézagosoknak névezem azért, mivel annál a sokoldalú érintkezésnél fogva, melyben a helybeli pálosok és Zemplén- megye állót", itt igen sok adatnak kellett lenni a pálosokról. És mint a megyei levéltár okiratainak leltára mutatja, volt is. Mert a leltárban sok irat van felsorolva, melyet nem lehet találni a leltár által idézett helyen. Mikor és hogy tűntek el, ki mondhatná meg? Én magam azt gondolom, hogy a pálosrend eltörlése után (1786.) csempészték el azokat, vagy talán felsőbb rendeletre küldték a központi levéltárba Budapestre.