Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1893
27 kelt okmányában alkotmányt Ígért népeinek,') melyet okt. 20-án a birodalmi központosítás szellemében meg is adott.ϊ) Mindenki azt bitte, hogy a változott politikai viszonyok egy jobb jövő csiráját rejtik magukban, melyben tanügyünkre nehezedő Thun-féle rendszer helyére, a magyar nemzeti nevelés rendszere lép. De a nemzet egybegyült képviselői az ország törvényes függetlenségét s egyéb történelmi jógát nem voltak hajlandók cserébe adni a fejedelmi kegyado- mányért; az új alkotmányt nem fogadták el s a törvényes nemzeti alkotmány helyreállítását sürgették. Az ország-gyűlést ennek következtében a király föloszlatta, a megyékben az alkotmányos tisztikar helyét kinevezett hivatalnokok foglalják el, s marad minden, így árva tanügyünk is, az előbbi mederben.3) Ezt leginkább iskolánk érezte meg. 5. §. A gymnasiumnak ismét hat osztályúvá való kibővítése. Hosszú szenvedés után létrejött 1867-ben a kiegyezés. Az újhelyiek soha alkalmasabb időt nem találhattak volna a gymnasium kérdésének megoldására, illetőleg a gymnasium kiegészítésének keresztülvitelére, mint midőn a kiegyezés és alkotmány viszszaállítása után, apost-királyunk 1867-ben Andrássy Gyula grófot bízta meg a magyar felelős minisztérium megalakításával. Andrássy ugyanis, bár nem a megye szülötte, mégis sokszorosan volt a megye szívéhez nőve, a mennyiben itt nevelkedett, mint az újhelyi gymnasiumnak növendéke és mint a piarista ház konviktora. E vármegyében kezdé politikai pályáját, utóbb e megyének követe, majd főispánja, 1849-ben pedig önkéntes csapatainak vezére, végre a kiegyezés után, a s.-a.-újhelyi kerület országos képviselője, tehát támogatására biztosan lehetett számítani.4) A mozgalom megindúlt, melynek élén Liszy Ede és a gymnasium igazgatója állottak. Röviden csak azt jelzem, hogy a buzgó igyekezetei a legjobb siker koronázta, mert már az 1868—69-iki iskolai évet egyszerre hat osztálylyal nyitották * 2 3 4 ') Hist. dora. 201-202. 2) Hist. dom. 204. 3> Hist. dom. 205—207. 4) Hudra: A piaristák Zemplén-vármegyében. 97. és „Zemplén« 1890 febr. 23. sz
