Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1893
25 Ez az úgynevezett Thun-rendszer, mely a mi intézetünknél is nagy változásokat vont maga után. Eddig ugyanis 1806. óta hat osztályú vala iskolánk, ugyanannyi tanárral és egy igazgatóval. Minden tanár egy és ugyanazon osztályban tanította az összes tantárgyakat. 1850-ben négy osztályú algym- nasiummá szállítják le1 2), mi az ifjúság számát 60 perczenttel csökkenti. Az azon évi gymasiumi értesítőink nyomán álljon néhány adat állításom szemléltetésére. 1847—48-iki tanévben 312, 1848'—49-ben 253, 1849—50- ben 113, 1850—51-ben 107, 1851—52-ben 102, 1852—53-ban 98, 1853—54-ben 92, 1854—55-ben 94 volt az összes tanulók létszáma “*). Sem szigorú osztály, sem szigorú szaktanítást nem követtek, hanem három tanár körülbelül a rokonszakokon osztozkodva vezette az I-ső és Il-ik osztályt, három tanár pedig a Ill-ik és IV-iket. De csak néhány évig maradt ez így. — Utóbb az összes tanári kar, tekintet nélkül az osztályokra, a szakrendszer szerint osztozkodék a rokon tantárgyakon. Tehát az egyik tanár minden osztályban a latinokat, a másik a földrajzokat, a harmadik a magyar nyelvet stb.3) tanította. 1859-ben január 6-án Schmidt Sevór sz. Benedekrendi áldozópap és kerületi főigazgató hivatalos látogatása alkalmával sajátságos tervvel lepte meg intézetünk vezetőjét, Koretz Lőrincz igazgatót (1858—1869.) és a tanári kart. A terv szerint a gymasiumi tanulók az épület emeletén elég szűkre kimért 4 teremben húznák meg magukat, a földszintet pedig a r. katli. elemi iskola foglalná el. Czélja az egész intézkedésnek, hogy az elemi iskola fennálló helyiségeiben germán szellemű leányiskolát állítsanak fel1). Úgy látszik, hogy ez a császári királyi magas ministerium agyában született, s a főigazgatónál élénk pártolásra talált. A magas ministerium által kiküldött építész, a tanulmányi alap terhére megcsinálta a tervezetet, mely szerint a gym- nasium-épület földszintjére a déli oldalon egy a klastrom- térről a folyosóra nyíló ajtó vágassék, hol az elemi iskolai tanulók járjanak be. A gymnasisták pedig az eredeti bejárót és az emeletbe vezető csiga-lépcsőt vennék igénybe. >) Hist. dom. 175. 2) Lásd a helybeli gymnasium'megfelő évi értesítőit és Hudra : A piaristák Zemplén- vármegyében 158. 3) Hist. dom. 175—200. és az 1850 — 60. közt megjelenő gymn. értesítőink. *j Hist. dom. 197.
