Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1892
δ reg felállítása iránt. Ez az első 10 honvéd zászlóalj, az első honvédsereg. Később a többi honvédseregbe is nagyobbrészt a megyékben fölállított nemzetőrségből léptek át a vitézek. Azonban nemcsak hogy egyeseket előkészít a harczi életre és a rendes seregbe való belépésre, hanem saját nevo alatt is megjelenik a nemzetőrség a csatatéren. A honvédseregbe való belépés 3 évre kötelez; könnyebb az u. n. „mozgó nemzetőrség “-ben való szolgálat. Ez is önkéntesekből alakul, mint a honvédség, azonban csak 6—10 hétre, majd egy egész évre kötik le magukat a belépők. Különösen ez önkéntes nemzetőrseregről lesz itt szó. E két nemben, mint honvéd és mint önkéntes nemzetőr, tényleg szembe állott a nemzetőrség az udvar eszközével, a rendes hadsereggel, midőn az megnyirbálá a kivívott eredményeket. A nemzeti őrseregnek második neme a mozgó v. önkéntes nemzetőrsereg, a 48—49-iki honvédő sereg egyik része. A nemzetőrseregnek szinte egy harmadik neméről is lehetne szólani. A katonaságnak és a fiatalságnak, különösen az értelmes ifjúságnak a táborba vonulása után a megyék közül több a minden községben felállított nemzetőrség daczára is, minden kompakt védelem nélkül maradt. Azért, a mint azt Zemplén megye is teszi, a rend védelmére újabb kisebb és folyton készenlétben álló nemzetőrséget alakít. A nemzetőrségnek az eredeti intentió szerint való szervezéséről az 1848. évi april 14.-én szentesített törvények XXII. t. cz.-e rendelkezik. E szerint 20 éves korától 50 éves koráig a nemzetőrseregbe minden honlakos beírandó, a kinek városokban és rend. tan. községekben 200 frt értékű háza, földje van, egyéb községekben féltelke, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtoka; ép így, a kinek 100 pfrt évenkinti tiszta jövedelme van, valamint azok, a kiket az összeírással megbízott hatóságok „az alkotmányos rend fentartásában érdekelteknek s a kitüntetésre méltóknak találnak.“ Azaz tagja
