Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1891
36 Tokaj-Hegyalja, geographiai tekintetben, egy topographiai fogalom Fekszik Zemplénmegye déli részében, az éjszaki szélesség 48° 7' és 48° 25' foka között; egyik délfelé nyúló karját képezi azon vulkáni hegyláncolatnak, mely Eperjestől egész Tokaj városkáig nyúlik, s a Tisza mellett épen Tokaj mellett éri el déli végső fokát, a majdnem teljesen isoláltan álló Tokaji hegycsúcsban. E topographiai egység, majdnem 5 négyzet mértlöldnyi területet foglal ugyan magában, de ennek csak '/. része vala szőlővel beültetve. Az egész terület körülbelül egy hegyesszögű háromszöget képez, melynek éjszak-keleti csúcsán S.-A.-Újhely, a délnyugati részén Marcifalva és a délkeletin Tokaj városa fekszik. Azonban akadtak oly szőlőbirtokosok e század elején, kik a határok ilynemű kijelölésében sérelmet találtak, a támadt vitás kérdés végleges eldöntését és megállapítását az ország- gyűlés elé kívánták terjeszteni. Erre az országgyűlés egy küldöttséget delegált, melynek föladatául tűzte ki a kérdés tisztázását. E deputatió kijelentette, hogy Tokaj-Hegyaljához tartozik azon vidék, mely a Hernádvölgy balpartján elterülő fen- síkban, Szántó mezővárosától s Tokajtól, Patakon át, S.-A.-Uj- helyig húzódik s a nagy Magyar-Alföldre néző lejtőjét képezi; hozzá csatolván még a nyugati végén Golopot s a keletin Kis- Toronyát, mi által a teljes continuitás megszakadt ugyan, de elvégre is a kérdés megoldást nyert. Az említett országgyűlési küldöttség által definitive kijelölt, s az aszubor termelési kiváltságokban részesült borvidék, a következő városokat és községeket foglalja magában: Tokaj, Tárcái, Mád, Tolcsva, Tállya, Sárospatak, S.-A.-Újhely városokat; továbbá, Szántó, Golop, Ráska, Zombor, Bodrog- Keresztúr, Kisfalud, Szeghi-Longh, Erdöbénye, Olasz-Liszka, Vámos-Újfalu, Erdő-Horváthi, Zsadány, Bodrog-Olaszi, Ardó, Károlyfalva és Kis-Toronya községeket; összesen hét város és tizenhét községet, melyek közül Szántó, Abauj- a többi 23 pedig Zemplén-vármegyében fekszik.
