Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1885
4 deletek tömkelegé által, melyekkel középiskolai tanügyünk már is el van halmozva. Rohamosan hajtja már éveken át központi tanügyi gépezetünk e hazánk kulturális fejlődésére és nemzetünk jövendő alakulására oly nagy befolyással bíró tényezőt, a középiskolai nevelés-oktatás nagy fontosságú ügyét. Nincs okom elvitatni a haladásunkban újabb időben elért vívmányokat; de lehetetlen e haladásban fel nem ismerni az ellentétes irányokat, az eszmezavart és határozatlanságot, melyek egy minduntalan változó rendszer szüleményei, s melyek éppenazért tanügyi kormányunknak a hazai iskolaügy nagy fontosságú feladatának megoldásához kötött várakozásait kielégíteni nem fogják. E megoldáshoz jogosult reményeket mindaddig nem köthetünk, mig a sok irányú követelésekben kellő mértéket tartani, a sike kockáztató kapkodás és szakadatlan rendszergyártás meddő munkájával felhagyni, s az örökös próbálgatás önkényének kitett tanügyünkben valahára határozott irányt követni nem fogunk. De hogy ez egyhamar meg ne történjék, arra több gondjuk van az újsághajhászás buzgó munkásainak, mintsem arra, hogy eredmény kivívásában velünk kezet fogva közreműködjenek. Egy újabban megjelent tanügyi mű — ama nemzet irodalmának terméke, mely a tanügy terén Legouvékat, Jules Simonokat, Labruiérokat tud felmutatni — az eddigitől ismét teljesen eltérő rendszert hirdet, a régiektől teljesen elütő s mindeddig senki által ki nem próbált útakat jelöl ki, melyek a régi hiányokon segíteni, és sokat hányatott tanügyünket valahára regenerálni volnának hivatva. Raul Frarynak „A latin nyelv kérdése« című könyve ellenséges állást foglal el az összes európai gymnásiumokban, sőt sok helyen a reál- és polgári iskolákban is eddig szakadatlanul taníttatni szokott klasszikái nyelvekkel szemben; ezeket ő a kötelezett tantárgyak sorából kitörülni, s igy századok óta fennálló gymnasiális rendszerünket egy tollvonással felforgatni kívánja. Műve nagy feltűnést keltett; mert meg kell adnunk, hogy a finom műveltségű francia helyenkint ügyesen védi álláspontját, s a klasszikái nyelvek ellenesei között e tárgyról aligha irt valaki eddig nálánál szellemesebben.
