Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1884

4 dolgod* ; mi is azt mondjuk, az iskolát illeti a tanügy dolgainak igaz­gatása, kiki maradjon meg saját kaptafája mellett s ne akarjon többet tudni, mint a mennyit valóban tud. »Eme hivatlan beavatkozás szülte nálunk — mondja Klamarik — a paedagogiai dilettantizmust, mely nagy akadályul szolgál közoktatá­sunk felvirágzásának * A nevelés terén manap nagyon sok az orvos, de e sok orvos közül igen kevés tud valódi cseppeket, gyógyító piru­lákat adni a súlyos kórban szenvedő iskolának 1 Nevelésügyünkre eme szerencsétlen dilettantizmus valódi pestis, naponkint több és több áldo­zatot követel. Miként az építészetben járatlan kontár-mester műve sok­szor még az építkezés alatt összedől, romjai alá temetve néhány áldo­zatot ; úgy a nevelés terén kontárkodók beavatkozása is mindig rossz gyümölcsöt terem, sőt nem egyszer magát a fát is elpusztítják. Hogy mi e dilettánsok ellenében tollat fogtunk s bátorságot vet tünk magunknak az iskola ellen felhozott hibák egyik igazi okára rámu­tatni, hiszszük, nem követtünk el merényletet, sőt úgy vagyunk meggyő­ződve, hogy ezt tenni a tanügy érdekében kötelességünk volt. Jelen ér­tekezésünk tárgya egyikét képezi ama lényeges hibáknak, melyek való­ban hátrányára vannak az iskola felvirágzásának. E kiszakított rész elő­adásában kiválólag a t. szülők figyelmét akarjuk felhívni a szállást adó gazdák által gyakorolt üzérkedésre. Szülőknek szánván sorainkat, igyek­szünk egyszerű, könnyen érthető stylusban írni; a cifra, sallangós be­széd helyett őszinte szigorúsággal fogjuk elmondani mindazt, mit részint saját, részint mások tapasztalaiból tanultunk. Ha netalán egy némely visszaélés felderítésénél nagyon is őszintén megtaláljuk mondani az iga­zat, előre is kérjük a t. olvasót, hogy ne vegye azt gáncsoskodásnak, vagy rosszakaratú szemrehányásnak, hanem igazi, őszinte figyelmezte­tésnek. Nem célunk kákán is csomót keresni, de a hol találtunk hibát, ott leplezetlenül, sine ira et odio kimondjuk az igazat, ha mindjárt be­törik is a fejünket, sőt még akkor is azt mondjuk: fiat iustitia et pereat mundus. Kimondjuk a magunk véleményét, ha mindjárt ellenkezésbe találunk is jönni a proletár paedagogusokkal, ha mindjárt őszinte sza­vaink nem részesülnek is valami kedvező fogadtatásban az ellentá­borban. Csak arra kérünk mindenkit, hogy olvassa el végig sorain­kat, ha ezt megtette, akkor bátran állunk elébe a zuhogó árnak. Üss, csak hallgass meg. Tolle, lege 1 * * * * A fiú első nevelője, tanítója a család, azaz a szülők. Sok szülő örömmel foglalkozik gyermeke nevelésével, a vele való vesződést kedves tehernek tekinti; sok meg gyermekei nevelését idegen kezekre bízza, lelketlen dajkákra, járatlan nevelőkre, ő maga pedig a világ élveit haj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom