Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1883
8 Erre vonatkozólag kívánok tehát pár megjegyzést tenni. Hogy a mennyiségtan tanításának fentebb érintett czéljait biztosan elérhessük, ezen osztályban két dologra kell fektetni a fősulyt. Az első az, hogy a növendék az algebra fogalmával, foglalkozási körével és irányával megismerkedjék s teljesen megértse azt. Ez okból oda kell törekednünk, hogy a tanuló az algebrában az arithmetica szabályainak általánosítását ismerje fel; hogy belássa, miszerint itt a műveletek, sőt magok a műveleti szabályok is ugyanazok, csakhogy általá- nositvák, valamint már magok a számok, melyekkel dolgozunk, szintén általánosításai az edd'g ismert megnevezett számoknak. A növendék látó körének eme szélesbedése után a politiv és negativ számok elkülönítése jöhet, mit a velők való számolási műveleteknek kell követniök. Az összefüggésre pedig, ha valahol úgy itt kell kiváló gondot fordítani. A láncz sehol meg ne szakadjon, mert egy szemnek hiányozása homályt, s azután zavart okoz. Mikor a négy alapművelet bevégeztetett, egy rövid magyarázat jön a hatványozás- és gyökvonásról, s ezután áttekintés a tanult műveletsorok felett. Ez által el fogjuk érni, hogy az összes műveleteknek mintegy leszármazási táblájával birand a tanuló, melynek tagjai az összeadásból mint törzsből, miként egy családfának hajtásai, szigorú összeköttetésben állanak egymással, tehát könnyen áttekinthetők, szemlélhetek lesznek, és zavart soha okozni nem fognak. Ez a fokról-fokra való h dadás, az előzőknek a következőkkel való szoros kapcsolata, ez az úgyszólván természethez simulás rendszere a IV-ik osztályban legmegfelelőbb. A második dolog, amire a IV. osztályban törekedni kell, az, hogy a tanuló bizonyos fokú számolási ügyességre tegyen szert. Mert ha itt nem sajátít el kellő könnyűséget, a felsőbb osztályokban csak a tananyag rovására teheti azt, vagy soha sem teheti többé. Hogy pedig mily nagy horderejű dolog ez, az csak az V. osztály tananyagára kell tekintenünk, azonnal kézzelfogható lesz. Itt ugyanis mindjárt a két, három és több ismeretlenü egyenletek- és egyenletrendszerekkel kezdi a tanterv. Többet nem is említek. Már most, ha nem tud számolni a tanuló, hogy oldja fel az itt igen sokszor kissé összetettebb alakban előfoiduló feladatokat?... De van itt ennél nagyobb baj is. A növendék meg sem érti a magyarázatot, legyen az akár milyen világos. Mikor ugyanis a deductiónál szüntelen azon töpreng: valljon hogyan származott ez vagy amaz egyenlet az előtte valóból, minden figyelme ide fog összpontosulni, s igy magának a levezetésnek eszmemenetét nem bírja követni. Másfelől ilyenkor a tanár dolga is nagyon meg van nehezítve. Mert, ha növendékei kellő számolási ügyességgel bírnak, akkor a fősulyt magára a dologra fektetheti, s a levezetés köz
