Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1883
IO az első legközelebbi következmény, hogy megkedvelik azt, minthogy megfordítva legtöbb éppen azért nem szereti, mert nem érti. Ha kissé nehézkesebb a dolog, úgy, hogy alapos a gyanú, miszerint a szóban forgó tárgy felfogása nem fog könnyen menni, nyúljon hasonlatokhoz a tanár. Például. Az egyenletek rendezése a következő főtételen nyugszik: »Egyenlő mennyiségek, egyenlő változtatásokon vezetve keresztül, ismét egyenlőket adnak.* A tétel igy kimondva a IV. osztályban nem sokat ér. Nem érti meg egy tanuló sem Azért kezdjük azt a következőkép magyarázni meg. Vegyünk egy mérleget, melynek egyik serpenyőjében I kgr. suly- mérték. másikban I kgr. kávé van. Ugyebár, világos, hogy ekkor a mérleg egyensúlyban van? Ha most a kgr. sulymértéknek elveszszük felét, mit kell tennünk, hogy újra egyensúly legyen? Minden tanuló rá fogja felelni, miszerint a másik serpenyőből is el kell venni a kávénak felét. Tegyünk most háromszor i kgr. sulymértéket az egyikbe, kérdés: az egyensúly helyreállítása végett, mennyi kávét kell tennünk a másikba? Újra ráfelelik a fiuk: hogy háromszor egy kilogrammot. S igy tovább Végül aztán kimondjuk, hogy az egyensúly fenntartása végett amennyit, vagy ahányszor bizonyos mennyiséget elveszünk, vagy hozzáadunk az egyik serpenyőhöz annyit, vagy annyiszor kell elvennünk, vagy hozzáadunk a másik serpenyőhöz is. Épp igy kell az egyenlet két oldalát is felfognunk; ha mindkét oldalhoz egyenlő mennyiségeket adunk, vagy veszünk el, tehát ha egyformán változtatjuk meg mind a két oldalt, akkor az egyenlet újra egyenlet marad, azaz helyes lesz. Ismételtessen végül a tanár minél többször, mert az ismétlés a tanulás lelke. Ez által felfrissül a dolog a növendék értelmében, és ismeretei mindig készletben és együtt állanak, — felejteni nem fog. Sohase menjen tovább addig, mig mindnyájan teljességgel meg nem tanultak valamit. Legyen türelmes magyarázó, ne indulatoskodjék, a gyengébbek iránt kíméletes, de ostora a restségnek erélyes examináló, pedans a kérdezésben s szigorú pontosságot követelő az irmodorban, tisztaságot, rendet szerető a dolgozatokban. Előbb sohase examináljon, mig meg nem győződött, hogy most már értik növendékei a dolgot, s mig jól be nem gyakoroltatá példákban az elméletet. Idő van elég, s bátran halaszthatja az examinálást a tárgy természetéhez képest a 4-ik vagy 5-ik órára. Olyan dolgoknál pedig, ahol jól be kell gyakoroltatni valamit, egy vagy másfél hónapig is elidőzhet. De ilyenkor kivétel nélkül mindenki feleljen. Ilyen fejezetek : a közös nevező képzése, s az egyenletek. Az előbbit minél jobban
