Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1881
22 II. Tanodánk ez évi történetéből. Az 1880—81-ik tanév szabályszerű befejezése után bizonyítvány és nyomatott értesítővel ellátva szétbocsátók az iíjuságot; a jelen tanévet aug. hó 28-án kezdők meg az által, hogy alakuló gyűlést tartván, a szükséges előintézkedéseket megtettük. Az egész tanintézeti épület belül kimeszeltetett és kitisztittatott, kívül pénzhiány miatt csak fele; több ablak kijavíttatott, a használhat - lanok helyett újak készíttettek; egy tanszobára ajtó készíttetett s a tanintézet összes ajtai és ablakai egy színre előleges terv szerint befestettek, s egy szobába új cserépkályha vétetett; az intézet épületének tornyocskája kegyesrendi jelvénynyel láttatott el. Szóval kicsinosíttatott a tűz ellen bebiztosított épület a költségek erejéhez mérten. Az első és minden következő rendes és rendkívüli gyűlésen jelen voltak az alább jelzett tanárok, kiknek sorában két új névvel is találkozunk: Halmi László, kegyesrendi áldozár s Félegyházy Béla világiéval. Halmi László úr Kuretska István úr helyett alkalmaztatik a ft. kegyesrend kormánya által; Félegyházy Béla urat pedig az időközben felmentett Kaszás Ferencz, tanárhelyettes úr helyébe a nm. vall. és közolct. minisztérium nevezte ki 1881. decz. 31-én 39,179. sz. a. A tanév alatt kibocsátott 67 igazgatói körözvény mindazon ügyekre vonatkozik, melyek eleitől fogva a megkezdett iskolai élet kellő folytatására és bevégzésére előkerültek. Egy közülök azon örvendetes hírt teszi közzé, hogy nagyságos és főtisztelendő dr. Juhász Norbert, királyi tanácsos és kassai tankerületi kir. főigazgató úr, tanácskozni kíván az összes tanárokkal. Önagysága 1881. szept. 25. 26. és 27-én hivatalos látogatásait tevén körünkben, minden előadást meghallgatott s a szertárokat megvizsgálta; itt is, ott is megelégedését nyilvánítá, mig az ifjúságot tanférfiúi tapintatossággal erkölcsösségre és szorgalomra buzditá, s az elnöklete alatt tartott tanári tanácskozmányon, érdekes irányadó elveket fejtegetett. Onagyságának körünkben töltött nehány napi időzése, mint egyébkor is, kedves emlékünk maradt azzal is, hogy távoztakor 27-én szünidőt adott az ifjúságnak.
