Misák Marianna: „Minden oskolába jaro leány gyermektül…” Református nőnevelés a 16 -19. századi Felső-Magyarországon (Sárospatak, 2014)

Felső-magyarországi adatok a Szatmárnémeti Nemzeti zsinatot követő évtizedekből 76 Tanítás és tananyag

tekintetében. A kánonok által leggyakrabban emlegetett két kátéról talán érdemes bővebben szólnunk.

Batizi András feltehetően Batizon (Szatmár) született. A protestáns ének- költészet legjelentősebb úttörői között tartják számon. 1530-tól Kassán, majd Szikszón tanított. 1542-ben Wittenbergben találjuk. Hazatérve folytatta tanítói pályáját Sátoraljaújhelyen, majd 1545-ben már mint tokaji lelkipásztor működött. Kátéja, a Keresztyén Tudománya három kiadást ért meg, ami egyben népszerűségét is jelzi. A második kiadás 1550-ben, a harmadik 1555-ben volt. Első kiadása ismeretlen, de még tokaji lelkészsége előtt megjelenhetett, mert az ismert kiadások előszavát Wittenbergben 1542 és 1545 között írta, amiben megjegyezte, hogy „már előbb összeállította a kisded könyvecskét, hogy valahol scholában van a szegény tudatlan gyermecskéknek eleikbe adná”.263

Siderius János feltehetően szikszói származású volt. Első hiteles adat róla, hogy 1583. május 9-én iratkozott be a wittenbergi egyetemre, ahonnan 1584- ben tért haza. Előbb kassai, majd tarcali lelkipásztor lett. 1598-tól az Aba- új-tornai egyházmegye esperese. Egy év múlva Szepsibe került, ahol 1604-ben megvált esperesi hivatalától. 1608. augusztus 31-én halt meg. A reformáció harmadik nemzedékének magasan képzett lelkészei közé tartozott. Bőd Péter így vallott róla: „... nagy hírű és kedvességű és szép tudományú nevezetes ember volt” Kátéja a Kisded gyermekeknek való katechizmus, azaz a keresztyéni hitnek fő ágazatairól rövid kérdések és feleletek által való tanítás, 1597-ben jelent meg Debrecenben. Hamarosan olyan tekintélynek örvendett, hogy egészen a 18. század közepéig ez lett a hivatalosan országszerte elfogadott és megkívánt vallási könyv az iskolákban. Siderius úgy alkotta meg, hogy a gyermek- vagy serdülőkor számára elvontabbnak, tőlük távolállónak tűnő kérdések fejtegetését mellőzte. Nyelvezetét tekintve zamatos, gördülékeny. Szerkezeténél fogva világos, előadásmódjában közvetlen, egyszerű fogalmazású, sőt színes és kifejező. A részletekben a felosztása áttekinthető és következetes. Kerül minden nélkülözhető magyarázatot, rövidségre törekszik, ennek ellenére azonban nem elvont, hanem személyes „én-mi” jellegű. Gyakorlatias és életközelségre törekvő.264

Olaszliszkán 1671-ben, mikor már mutatkoztak első jelei annak, hogy a lelkészek kezéből a kátétanítás átkerül a kántorok vagy a tanítók hatáskörébe, és a káté oktatása is a templom vagy parókia falain kívülre helyeződik, s intéz263 Toldy Ferenc (szerk.): Magyar költők élete, 1. köt., Ráth Mór, Pest, 1870. 14-15.; Horváth János: A reformáció jegyében, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1953. 39.

264 Barcza, 1975. 851-857.

81