Misák Marianna: „Minden oskolába jaro leány gyermektül…” Református nőnevelés a 16 -19. századi Felső-Magyarországon (Sárospatak, 2014)
A leányok oktatásának helyzete Magyarországon 16-17. század
musra... Ez ilyen leánzoc tanítására rendelt scholáknac hasznos voltában nem tudom kiczoda kételkedhetnék. Mert hiszen szép dolog midőn az házi gazdánac külső hivatallya szerint távol létében, a gazdaaszszony a Szent Bibliát czelédinec olvassa, és azockal is olvastatja... urának távol földre állapattyát megírhattya, annac leveleit önnön maga olvashatja.182 Nyilván nem mindenki értett egyet Szeneivel, mert néhány sorral később megjegyezte: „... az írás tudást ártalmasnak ilílik lenni az asszonyi állatnak.”183 Szenei Molnár Albert azokról az iskolákról emlékezett meg, melyek egyéb, igaz hiten való sok keresztyén nemzetségeknek szokásokat gyakorolják, vagyis ezekben a sorokban nem a hazai állapotokat vázolta fel, hanem azt, amit külföldön tapasztalt. Ennélfogva hazánkban ekkor még a leányoktatás általános elterjedtségének hiányával kell számolnunk. Természetesen az iskola a 17. században még nem fedte azt a tartalmat, mint amit mi ma értünk alatta. De még ebben az értelemben sincsenek olyan korai adataink a felső-magyarországi területről, melyek egyértelműen és tényszerűen adnának számot arról, hogy a leányok számára felállított iskolák működtek volna. Ugyanakkor pedig azt sem jelenti, hogy nem is létezhettek. A korabeli jegyzőkönyvek általában probléma-centrikusak voltak. Ezért legtöbbször az egyházlátogató csak azokat az eseményeket jegyezte fel, ami az adott helyen nehézségnek, gondnak számított. Ami rendesen működött, arról sokszor nem is tett említést. Éppen ezért érdemes egy kis kitekintést tennünk más területre. Erdélyben, közelebbről is Kolozsváron találunk olyan adatot, mely alátámasztja a leányok oktatásának gyakorlatát ebben az időben. Bőd Péter írja, hogy a Geleji Katona István erdélyi püspök által 1639-ben összehívott generális zsinat rendelkezése - mely szerint „elrendeltetett volt az is közönségesen, hogy magyar oskolák állíttassanak fel, amelyekben a leányi és asszonyi rend taníttassék az olvasásra, írásra, hitnek ágazatira" - csak a meglévő helyzetnek írásba foglalása volt, hiszen a kolozsvári református leányiskola bizonyosan már az egyházközség megalakulása óta (1609) fennállhatott.184 Egy korábbi, 1619-ből származó adat pedig egy unitárius nagy iskolaháznál lévő leányiskoláról számolt be.185 Egy másik feljegyzés szerint Kolozsvárott elsők között volt leányokat tanító az 1624-ben 182 Szenci, 1621. 5. 183 Szenci, 1621. 5. 184 Keserűi Bálint (szerk.): Adattár a XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez III, Here- pei János cikkei, Budapest-Szeged, 1971. 292-293.; Bőd Péter: Szmirnai Szent Polikárpus, avagy sok keserves háborúságok között magok hivalatjokat keresztyéni szorgalmatossággal kegyesen viselő erdélyi református püspököknek históriájok, [S.I.], [s.n.], [é.n.]. 90. 185 Keserűi, 1971.321. 62