Misák Marianna: „Minden oskolába jaro leány gyermektül…” Református nőnevelés a 16 -19. századi Felső-Magyarországon (Sárospatak, 2014)
Bevezetés
'*1^. Ist en, vajha minden városnak lenne egy leányiskolája is, ahol a leánykák naponként egy órában hallgatnák az evangéliumot németül vagy latinul.”109 Elsődleges volt, hogy olvasni tanuljanak meg, hiszen a reformáció a Biblia olvasására nagy hangsúlyt helyezett. Ehhez pedig elengedhetetlen volt, hogy a széles néptömegeket is megtanítsák olvasni. Továbbá a reformáció egy új tanítási formát vezetett be: a kérdés-felelet útján való oktatást, vagyis a katekizmust. Luther Márton nem dolgozott ki részletes koncepciót a leányok nevelésének programjáról, de a nőnevelés gyakorlati kérdéseivel több írásában foglalkozott. Tanácsait nagymértékben befolyásolta a nőről, a férfiról, a családról alkotott felfogása. Nem egységes, sőt inkább ellentmondásos a nőről alkotott felfogása. Egyrészt azt látjuk, hogy Isten rendelése és teremtése alapján a férfival egyenrangúnak tekintette az asszonyt, s az Isten előtti egyenlőséget tartotta szem előtt, másrészt azonban az evilági életben mégsem tekintette minden téren egyenrangúnak a két nemet. Felfogása szerint a nő természettől fogva gyengébb, jellemét tekintve esendőbb, mint a férfi. Hajlamosabb az erkölcstelen magatartásra, a túlzott kíváncsiságra, a szószátyárkodásra. Ugyanakkor természete rendelkezik olyan jó tulajdonságokkal, amelyek révén, ha alárendelt szerepben is, de nélkülözhetetlen segítője lehet férjének a hétköznapi életben éppúgy, mint a hitélet terén. Társa, aki osztozik örömében és bánatában egyaránt. Óvja lelkét a rá leselkedő veszélyektől, és vigasztalja, ha erre szükség van. Véleménye alapján a gyermekáldással teljessé váló házasság, a harmonikus családi élet az emberi lét egyik legfőbb célja. A nő evilági hivatása itt teljesedik ki, azért teremtetett, hogy társa legyen férjének, de leginkább azért, hogy gyermekeket szüljön neki.110 A protestáns hit alapján nyugvó házasság végső célja azonban ennél is több. Mivel Luther számára a nevelés fontos volt, ezért hangsúlyozta, hogy a szülők legszentebb kötelessége gyermekeik keresztyén szellemű nevelése. Neki köszönhető, hogy egyre több városi evangélikus leányiskola jött létre. Tananyagukban - az olvasás és írás tanításán túl - a zsoltárok éneklése, Kis katekizmu109 Barcza József: Bethlen Gábor a református fejedelem, A Magyar Református Egyház Sajtóosztálya, Budapest, 1987. 148. 1,0 Pukánszky, 2006. 42. 40
