Misák Marianna: „Minden oskolába jaro leány gyermektül…” Református nőnevelés a 16 -19. századi Felső-Magyarországon (Sárospatak, 2014)
A leányok oktatása a 18. században
arról, hogy Miskolcon már az 1790-es években külön iskolákat szerveztek a leánytanulóknak.342 Ez viszont azt is bizonyítja, hogy a mezőváros protestáns egyházának tagjai a leánynevelésben élenjáró szerepet vállaltak. 1794 januárjában Miskolcon a Szirmai utcai gazdák fordultak kéréssel a főkurátorhoz, hogy már két éve nincs tanító a 70-80 apró leány számára, s kérték, hogy a templomban eddig éneket diktálót bocsássa tanítóul.343 1800-ban indult szintén Miskolcon a Kishunyad utcai leányiskola, amely a környékbeli szülők adakozásából 150 forintért vásárolt házban kezdte meg működését, s mintegy ötven gyermek tanítását tette lehetővé. 1801-ben a Medgyes alján lévő Gyöngyvirág utcaiak kérték leányok tanítójának a Patakról jött Mózes Györgyöt, hogy a gyermekek tisztességes tudományokba nevelkedhessenek.344 A Ratio megjelenése előtt is találunk olyan adatokat az egyházközségek feljegyzéseiben, miszerint volt külön leányiskolájuk. Az ároktői gyülekezet irataiban azt olvassuk, hogy az 1770-es években Batthyány nagyprépost a leányok iskoláját lerontotta, és a tanítójukat elkergette.345 A 18. század végén az egyre több helyen megszervezett, kialakított leányiskolák az iskolaépületek számának bővülését eredményezték. A leányiskolák kisiskolák voltak, amelyekbe - különösen az indulásnál - nemcsak a leányok, de az iskolaépület utcája környékén lakó fiúgyermekek oktatását is ellátták. Bajkó Mátyás szerint346 az ún. leányiskolák, a század elején terjedtek el főként a nagyközségekben és a városokban. Ezekben kezdetben nagyon „vérszegény” oktatást kaptak a leányok, ugyanis a fő cél az olvasás és a katekizmus megtanítása, valamint a kézimunkának és a háztartási ismereteknek az elsajátítása volt. Színvonalasabb leányiskolának számított, ahol az olvasás keretében a bibliaolvasást, a katekizmus keretében a zsoltáréneklést tanították. Pontosan azért, mert a református 342 Faragó Tamás (szerk.): Miskolc története III/2., 1702-1847-ig, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár és a Miskolci Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 2000. 742. 343 Miskolc, 1794. R.B. 1.4/5 344 Faragó, 2000. 742-743. 345 Dienes Dénes: Fejezetek Ároktő történetéből, Helységpártoló Egyesület, Ároktő, 2002. 108. 346 Bajkó Mátyás: Kollégiumi iskolakultúránk a felvilágosodás idején és a reformkorban, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. 28. 108
