Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
A SVÁJCI REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON - A svájci reformáció a Tiszántúl területén
Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században is menekülnie kellet Debrecenből58, védelmet Petrovics Péter földesúrnál talált. 1552-ben Beregszászra már az ő vezetése alatt zsinat volt összehívva, melynek végzései már a svájci-kálvini tanítás szellemében voltak megfogalmazva.59 1556-tól a debreceni-nagyváradi egyházkerület szuperintendense (püspöke). Kolozsvári működése idején hosszú vitát folytatott a lutheri reformáció teológusaival, Dávid Ferencel és Heltai Gáspárral (mindkettőjük később átlépet a kálvinizmushoz, sőt Dávid végül az unitarizmus híve lett). Habár, többnyire nem teljesen indokoltan a magyarországi kálvini reformáció első terjesztőihez sorolják, a teológiai nézeteiben sokkal inkább közelebb ált a zwinglianizmushoz. Kálmáncsehi halála után vezető szerepet a svájci reformáció terjesztésében a Tiszántúl területen Méliusz Juhász Péter vette át. Mint prédikátor Debrecenben működött, hol 1561-ben szuperintendensé választották.60 Nagy szervezői képességek jellemezték, mint teológiai író is nagyon termékeny volt, kb. 30 teológiai irat szerzője, köztük az első református énekeskönyv írója61, több nyelven beszélt (latin, görög, héber, arab, török, német). Teológiai nézeteiben a zwingli-bullinger és melanchton tanítás híve volt, de legnagyobb hatást Szegedi Kis István tanára gyakorolt rá. Fontos fordulópont a svájci reformáció megszilárdulásában a Tiszáninne- ni, Tiszántúli, de az Erdélyi területeken Mélius Juhász Péter egyik prédikációja 58 Erdély megszerzése a politikai helyzetbe állandó harcot hozott Habsburg Ferdinand és Sapolyai János fia János Zsigmond közt. Mikor Erdély területét és Debrecen környékét megszállta a császári katonaság, Báthory András nádor és Zabárdy Máté nagyváradi püspök nagyon szigorúan felügyelték az 1548-as törvény cikk betartását a szakramen- táriusok üldözésével kapcsolatban. Viszont néhány évvel később a helyzet megváltozott és a királyi hadsereg elhagyta Erdélyt és a Tiszántúl területét, és a reformációhoz hajló János Zsigmond vette át a hatalmata. 59 RÉVÉSZ, Imre: Magyar református egyháztörténet 1520 - 1608..., 106. 60 Mélius Juhász Péter ifjúságával és a reformációhoz való áttéréssel lásd BOTTÁ, István: Mélius Juhász Péter ifjúsága. A magyarországi reformáció lutheri és helvét irányai elkülönülésének kezdete. Budapest: Akadémia Kiadó, 1978.; Mélius Juhász Péter életéhez és munkásságához lásd Acta et Ecclesiastica II. Budapest, 1967. 61 Az énekeskönyv 1569-ben nyomtatták ki Debrecenben és szerzőjeként Szegedi Gergely van aláírva. 29
