Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - A svájci reformáció
Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században A svájci reformáció A svájci reformáció terjedésének és a református egyház megalakulásának szempontjából Felső-Magyarországon két egyház igazgatási egység alakult ki. A legnagyobb részét a Tiszáninneni református egyházkerület alkotta, melynek határai majdnem teljességében megegyeztek a középkori egri püspökség területével. Néhány vármegye (Szatmár, Bereg, Ugocsa, részben Szabolcs is) ezen a területen kívüli, a szomszédos, tiszántúli református egyházkerületet része lett. Az ismert egyháztörténész, Bucsay Imre így jellemzi a svájci reformáció terjedését: „Bár kevés adat igazolja, de teljesen valószínű, hogy a helvét irány az Egertől Kassáig és Máramarosig terjedő területen, hasonló átmeneti és helyi nehézségek között, de éppoly feltartóztathatatlanul tört előre az 50-es években, mint a Tiszántúlon.“'23 A svájci reformációs tanítás elvétett formáit ebben a térségben már az előző időszakban is lehetett érzékelni, mikor a lutheri-melachtoni szellemben prédikáló késmárki prédikátort, Leudischer Györgyöt az anabaptizmus és szakramentárius tanítás vádjával illették.123 123 124 Kassa a 17. század elején A svájci reformáció elemei követhetőek 1557-ben Kassán, amikor városi prédikátornak Szegedi Gergelyt a kálvinizmus ismert terjesztőjét hívták meg. Szegedinek Kassán való működése ellen élesen tiltakozott a bártfai rektor, Stöckel Lénárt, aki Szegedit egyenesen kacérnak nevezte. Szegedi a kassai tanács ajánlatát elutasította, ugyanis ugyanakkor Debrecen város megüresedett városi prédikátor helyét foglalta el Kálmáncsehi után. A kassai lutheránus lelkészek, de a magisztrátus sem tudták hosszabb ideig meggátolni a svájci reformációs tanítás beszivárgását, akik olyan figyelmesen 123 BUCSAY, Mihály: A magyar református egyház története...., 70. 124 RÉVÉSZ, Imre: Magyar református egyháztörténet 1520 - 1608...., 70. 55
