Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
A SVÁJCI REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON - A svájci reformáció a török területeken
Kónya Annamária — Kónya Péter (a házasságról, a szüzességről, az elválásról, az emberi hagyományokról, az ígéretekről és ít.), a jobbágyak kötelességeiről és a a hivatalokról (a háborúról, a kereskedelemről, a katonai megállapodásokról, a jobbágyak szófogadásáról) és egyéb dolgokat érintő cikkek (a pestisről, a matematikáról, és it.)66 A Tiszántúl területen a református egyház végleges megalakulása 1667 február 24. - 26. a debreceni zsinaton ment végbe. Latin ás magyar nyelven írott közös hitvallás lett kiadva. Továbbá egyházi törvénykönyv „Articuli ex Verbo Dei et Lege Naturae compositi“, mely 74 cikkelye az egyház kormányzat kérdéseivel, a papok kötelességeivel és az egyházi élet más oldalaival foglakoztak. A zsinat legfontosabb eseménye a II. helvét (svájci) hitvallás aláírása volt, mely Buliinger Henrich hitvallásaként (Confessio Helvetica) 1562-ben elfogadott és 1566-ban aláirt III. Frigyes pfalzi választófejedelem.67 A svájci reformáció a török területeken Az 1541-ben megalakult Budai ejálet területéhez, mely a Duna Tisza folyók, északon egészen Esztergom és Szolnokig terjedő térséget foglalta magában, a következő időszakban még más területek is hozzá lettek kapcsolva. 1606-ig a török hatalom által elfoglalt területek Magyarország középső és középsődéli régióin terjedt el, beletartozva oda a Dunántúl keleti és déli részei, a Duna Tisza közti terület és a Tiszántúl Erdély határáig terjedő része. Habár a reformáció ezen területen való terjedéséről a legkevesebb adat maradt fen, feltételezni lehet, hogy a reformációs tanítás, így a svájci is már a 16. század 50-es éveiben elkezdődött. A török hatalom nem szabott gátat a reformáció terjedésének, sőt inkább igyekezett a vallási összetűzésekből és a Habsburgot által támogatott katolikus egyház gyengüléséből hasznot húzni. Azon felül a reformáció terjedése ezen a területen nem volt erőteljesebben megállítva sem egyházi, sem világi erőtől. Az első reformátor, ki Budán terjesztette a reformációt Dévai Bíró Mátyás volt, viszont sokkal nagyobb hatása a terület reformációjára Sztárai Mihálynak és Szegedi Kis Istvánnak volt, kinek a nevével van összekapcsolva a svájci reformációs tanítás kezdetei is. Az a legnagyobb valószínűséggel a Tiszántúlról, főleg Debrecenből terjedt, hol a 16. felében Méliusz Juhász Péter, Szegedi Gergely és 66 KISS, Áron: A 16. században tartott magyar református .... 73 — 285. 67 TÓTH, Endre: A második helvét hitvallás története Magyarországon. In: Acta et Ecclesiastica II. Budapest, 1967, 13 -53. 32
