Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
A SVÁJCI REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON - A svájci reformáció kezdetei Magyarországon
Kónya Annamária — Kónya Péter tette. Nézete szerint Melanchton Fülöp tevékenysége idején (mint a mérsékelt lutheranizmus híve gyakran kryptokálvinista ként is volt gyanúsítva) a wittenbergi egyetemen tanuló magyar diákok legtöbbje a svájci reformá- ciós tanok befolyása alatt tért vissza hazájába.31 Révész Imre Kálvin hatásáról a magyar reformációra így ír: ,,A magyar református egyház teológiai gerincének kialakulására tehát Kálvinnak személyes hatása nem volt ugyan, de a gerinc megszilárdulásában mégis már a hatvanas évektől folyvást növekvő része van az ő tanításának és szellemének, bár maga a két legnagyobb magyar református egyházalkotó: a theoretikus Szegedi és praktikus Méliusz még nem viselik magukon, mondanivalóikon és műveikben e tanítás és szellem uralkodó bélyegét. “32 Ezt, a Kálvin hatását a magyar reformációra minimalizáló nézetet Asztalos Miklós igyekezett módosítani.33 A mostani történészek közül Hörcsik Richárd34 több tanulmányában rámutatott arra, hogy a genfi reformátorok és a magyar diákok közt léteztek kapcsolatok, és annak ellenére hogy nem tanultak Genfben, európai utazásaik alkalmával meglátogatták a város és maga Kálvinnal is találkoztak. Mostanáig Genfben bizonyítottan négy magyar diák látogatott.35 Kálvin halála után a 16. század végéig a genfi akadémia diákjai közt öt magyar diák volt beiratkozva és további nyolc egy ideig a városban tartózkodott.36 A híres magyar reformá31 POKOLY, József: Az erdélyi református egyház története 1., Budapest, 1904, 120. 32 RÉVÉSZ, Imre: Magyar református egyháztörténet 1520 - 1608. Debrecen : Debrecen és a Tiszántúli református egyházkerület könyvnyomdája - vállalata, 1938, 125. 33 A magyarországi kálvinizmus és a Wittenbergi egyetem viszonyát Asztalos Miklós vizsgálta. Helyesbítette Pokoly nézetét Wittenberg szerepét illetően a kálvinizmusra Magyarországon. Igyekezet bizonyítani, hogy a kálvini tan nem Wittenbergből került Magyarországra, csak általa erősödött, mivel maga a wittenbergi egyetem vezető teológusa Melanchton Fülöp sem volt az ortodox lutheranizmus híve és hasonló szellemben vezette hallgatóit is. Másik oldalon viszont eléggé téves Asztalosnak az a nézete miszerint a magyar diákok nem tudtak jól németül, ezért sokkal hozzá férhetőbb lettek számukra a svájci reformátorok latinul írott művei. ASZTALOS, Miklós: A wittenbergi egyetem és a magyar kálvinizmus. In: Különlenyomat a Bécsi Magyar Történeti intézet évkönyvéből. Budapest: Egyetemi nyomda, 1931 -32. Asztalos nyelvi teóriája ellen élesen feliépet Zoványi Jenő. ZOVÁNYI, Jenő: A nyelvtudás viszonya a helvét reformációhoz. In: Különlenyomat a Balassa - Emlékkönyvből. Pécs : Dunántúl Pécsi Egyetem könyvkiadó és nyomda r.-t.. 34 HÖRCSIK, Richard: Kálvin és a 16. századi Magyarország. In: Theologiai Szemle, 33 évf., 1990, 6 sz., 341 - 348. 35 Az első magyarországi diák Genfben, ki Kálvinnal is találkozott Belényesi Gergely volt 1544 évében, továbbá Szegedi Gergely (1556), Károlyi Gáspár a magyar Biblia fordító (1556) és Gönczi Kovács György (1557). HÖRCSIK, Richard: Kálvin 16. századi magyarországi recepciója..., 6. 36 A genfi akdémia első diákjai Szikszai Hollopeus Bálint (1566), Thuri Mátyás (1566), Cormaneus Paksi Mihály, Skarica Máté (1570), Ilosvai Bence (1572), Thury Jakab (1573), Horváth Gergely (1580), Polinay Mátyás (1580), Enyedi György (1584), Csókás 20
