Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - A svájci reformáció
Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században tus egyházkerület része lett, mely tulajdonképpen az egri püspökség területét foglalta magába; északnyugaton a szabad királyi városok hatásán kívül. Magának az egyház igazgatási szervezetének kialakulásában, de úgyszintén a reformáció helvét irányának elterjedésében ezen a területen és a szlovák lakosság körében kulcsfontosságú szerepe Zemplén vármegyének lett. Mivel a vármegyében nem voltak szabad királyi városok, a reformáció terjedésében a fő szerepet a földesurak játszották: fontos mágnás és nemesi családok. Az egyikük közülük Perényi Péter volt, aki már a 16. század 30-as éveiben elfogadta Luther tanítását és zempléni rezidenciájába Sárospatakon egy ismert reformátort, Gálszécsi Istvánt hívatta.138Ez a tény szintén rámutat a mezővárosok fontos szerepére a reformáció terjesztésében ezen a területen (ebben az esetben Gálszécs és Sárospatak). Perényi a reformáció más híveit is támogatta, pl. azzal, hogy a birtokain lelkészi állást adott nekik. Ilyen volt pl. Siklósi Mihály, aki először Tőketerebes, majd Sátoraljaújhelyen működött.139 A másik ismert reformátor, aki egy ideig Sátoraljaújhely városában volt prédikátor, Kalmáncsehi Sánta Márton volt, aki aztán a svájci reformátor, Huldrich Zwingli és Kálvin János reformáció tanítását terjesztette. Hasonló szellemben prédikált a Sárospatakon működő Dévai Bíró Mátyás is, aki a nézetei miatt maga az uradalom tulajdonosával jutott összetűzésbe.140 Az egyházi életen kívül Perényi nagy figyelmet szentelt az iskolaügy fellendítésének. Az ő nevéhez fűződik a sárospataki iskola lutheri gimnáziumra való átalakulása a 16. század 30-as éveinek második felében, melyből aztán a híres református kollégium jött létre. Perényi Péter halála után a reformáció terjesztését és támogatását Zemplén vármegyében, de más vármegyében is birtokain felesége, Klára és fia, Gábor folytatták. Az ő idejük alatt Sárospatakra egy másik reformátort, Kopácsi Istvánt is meghívták, holott ő már Kálvin János tanítását terjesztette.141 A vármegye legfőbb központjain kívül délen (Sárospatak, Sátoraljaújhely és a hegyaljai városok) a reformáció Zemplén középső és északi területein is terjedt. A század felében reformációs prédikátorok működtek Gálszécsen, Tőketerebes, Varannón, Homonnán és más falvakban is.142 A Perényieken kívül más mágnás családok érdeme is volt ez, elsősorban a Drugetheké, akik Zemplén- és Ung vármegye jelentős részét birtokolták. A Drugeth családból a reformáció terjesztésében legnagyobb szerepe Antal, István, György és 138 DIENES, Dénes: A történelmi Tiszáninneni református egyházkerület. Kézirat, 12 - 13. 139 DIENES, Dénes: A történelmi Tiszáninneni református egyházkerület. Kézirat, 14. 140 DIENES, Dénes: A történelmi Tiszáninneni református egyházkerület. Kézirat, 16 — 20. 141 DIENES, Dénes: A történelmi Tiszáninneni református egyházkerület. Kézirat, 21. 142 ZOVANYI, Jenő: Protestáns lelkészek nyugtatványai régi tizedjegyzékek mellett. In: Magyar protestáns eeyháztörténeti adattár. Budapest : Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, 1928, 119- 141. 61
