Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - Rekatolizáció Felső-Magyarországon
Kónya Annamária — Kónya Péter meg. Az uralkodó e pátense, végül 1734-ben rákényszerítette a Tiszáninneni esperességeket az első szuperintendens (püspök)-választásra, mely a rima- szombati Szentgyörgyi Sámuel lett.241 A szatmári békét követő időszakban a református egyház számos templomot vesztett el, némely parókia leányegyházzá vált, mások teljesen megsemmisültek. A templomok ismételt elvételét a földesurak konverziója okozta, mivel azok patrónusi jogaik által a katolikus egyházhoz való visszatérésük nyomán kapták vissza templomokat is. Bodrogköz falujában, Bácskában a helyi földesúr, Bariók István 1715-ben a reformátusoktól erőszakkal elvette a régi parókiái templomukat, minek folytán a parókia megszűnt, nem tiltotta meg viszont a királyhelmeci pap által végzett istentiszteleteket.242 Már 1718-ban elvétetett a református templom Gálszécsen és Királyhelmecen és a 20-as évek felében vagy második felében Tőketerebes is.243 A többi zempléni református gyülekezetből 1728-ban gróf Zichy Ferenc kezdeményezéséből a hívek elvesztették templomukat Vásárhelyen, sőt a gyülekezet még az összes istentiszteleti tárgytól is meg lett fosztva. Hasonlóan a patrónusi jog által 1729-ben Andrássy György báró elvette a lazonyi református templomot. Hogy megfékezze az esetleges ellenállást, a falu összes jobbágyát összehívta a falun kívül, ahol megfenyegette őket, és néhányat bebörtönzött. Szintén a nagycsabi templom elvételénél fontos szerepe volt a földesúrnak, gróf Barkóczi Zsigmondnak, aki 1729-ben meghívta a faluba a katolikus papot Vásárhelyről és a református jobbágyok megfélemlítésére a saját felfegyverzett cselédségét és katolikus jobbágyokat küldött. Gróf Szirmay 1736-ban elvette református jobbágyaitól a templomot, a vallásszabadságot viszont meghagyta nekik. Dobróka faluban, mely a butkai parókiának volt a leányegyháza, ugyanazon földesúr parancsára 1743-ban elűzték a református lelkészt és betiltották a vallási gyakorlatot. Érdekes, hogy a faluban az új vezető egyházi személyként a helyi görög katolikus pap kezdett működni.244 Az Ung vármegyei Nagy Szeretva falu református templomának elvételében nagy szerepe volt az 1747 - 48-as években a helyi földesúrnak, Vécsey bárónak, aki a nyugtalanságok megelőzése miatt nagyszámú ruszin lakosságot hozott a faluba. A helyi kálvinista földesurak tiltakozása miatt ezt többször meg kellett ismételnie. 245 241 DIENES, Dénes: Ez első püspökválasztás a Tiszáninneni református egyházkerületben. Sárospatak : Sárospataki Református kollégium, 1998. 242 DIENES, Dénes (ed.): A Zempléni Református Egyházmegye öszeírása 1782. In: Acta Patakina XII. Sárospatak : Sárospataki református kollégium, 2003, 32. 243 DIENES, Dénes (ed.): A Zempléni Református Egyházmegye .... 37, 94, 98. 244 KIRÁLY, Péter: A keletszlovák nyelvjárás nyomtatott emlékei. Budapest: Akadémiai kiadó, 1953, 13 - 14. 245 KIRÁLY, Péter: A keletszlovák nyelvjárás ...,14. 98
