Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - Rekatolizáció Felső-Magyarországon
Kónya Annamária — Kónya Péter a soproni cikkek után I. Lipót új törvényt adott ki Explanatio Leopoldina címen. E törvény szerint különbséget kellett tenni a szabad- és a magánvallás gyakorlatában. A szabad vallási praxist csak az arra pontosan kijelölt (artikuláris) helyeken lehetett gyakorolni, tehát saját prédikátort, nyilvános istentiszteleteket tarthattak, anélkül, hogy a katolikus papnak kellett volna azért fizetni. A többi helyen a szabad vallásgyakorlat csak a magánépületekre, házakra vonatkozott. Nagy problémának mutatkozott a vallási praxis az oszmán hatalomtól felszabadított területeken, melyeket majdnem kizárólag református lakosság lakott, mivel azok a soproni országgyűlés idején nem tartoztak a királysághoz, és ezáltal a vallási cikkek reájuk nem vonatkoztak. A Thököly-felkelés miatti büntetésért az uralkodó 1687-ben Eperjesen egy teljhatalmú rendkívüli törvényszéket szervezett meg, amely az „eperjesi vértörvényszékként” vált ismerté. Vezető személyisége, gróf Caraffa Antonio generális egy új összeesküvés ürügye alatt agyon kínoztatott, halálra ítéltetett, és elrettentőén drasztikus módon kivégeztetett huszonnégy felső- és alsó- magyarországi, többségében evangélikus nemest és polgárt. A kivégzettek között néhány református is található, és egyetlen lelkészként egy Fazekas nevű rozsnyói református prédikátor is kivérzett az eperjesi főtéren.237 Egy újabb változás az elkövetkezendő évszázad peremén valósult meg a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc idején 1703 - 1711 közt. Holott a Tiszáninneni vármegyék az első területekhez tartoztak, melyeket a felkelők elfoglaltak és azután a protestánsok szabadon gyakorolhatták hitüket, de a templomok visszaadásának kérdését csak az 1705-ben összehívott szécsényi országgyűlés tárgyalta. Az országgyűlés a templomok használatát illetően a három vallás, a katolikus, evangélikus, református egyenlőségét mondta ki a hívek számának mértéke szerint.238 A protestánsok magas részvétele miatt a szabadságharcban az országgyűlés tárgyalásian nagy figyelem volt fordítva az elvett evangélikus és református templomok visszaadásának. A delegátusok a mai Kelet-Szlovákia területén pld. ezekről a református templomok visszaadásáról döntöttek: Nagykapos, Pálóc, Ung,Varannó, ill. Zemplén vármegye. Az abaúji alsómislyei templomot viszont a katolikusoknak kellett visszaszolgáltatni.239 További templomokat kaptak vissza a re237 KÓNYA, Péter: Az eperjesi vértörvényszék 1687-ben. Budapest 1994. 238 Articuli Inclytorum Regni Hungáriáé Statuu met Ordinem pro Libertate Confoederato- rum in Generali Eorundem Conventu ad Oppidum Szécsény praeterito mense Septemb. Anno 1705 Indicto Conclusi. In: VÁRKONYI, Ágnes - KIS, Domonkos Dániel (ed.): A Rákóczi-szabadságharc. Budapest: Osiris, 2004,127 - 133. 239 Csécsi János naplója a Szécsényi országgyűlésről. In: KÖPECZI, Béla - VÁRKONYI, Ágnes (ed.): Rákóczi tükör. Naplók, jelentések, kéziratok a Rákóczi-szabadságharcról 2. Budapest: Szépirodalmi könyvkiadó, 1973, 159, 171. 96
