Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - Rekatolizáció Felső-Magyarországon
lasztva. A kardinális tevékenysége több irányba is kiterjedt. A katolicizmus oldalára sikerült megszereznie mintegy harminc mágnás családot (Thurzók, Nádasdyak, Batthányiak, Zrínyiek, Forgáchok, Zichiek, Drugethek). Ezzel leginkább a lutheránus egyházat sértette, mivel annak felépítésében fontos szerepe volt a világi patrónusoknak. A katolikus papok jobb teológiai fel- készülségének végett papi szemináriumot, majd egyetemet létesített Nagyszombaton. Tevékenységének harmadik területe a vallási irodalom kiadása lett, melyet a népnek érthető stílusban, formában és gyakran nemzeti (magyar) nyelven adta ki.208 A nemesség rekatolizációja egy másik nagyon negatív következményt hozott magával. A földesurak régi patrónusi joga alapján legalizálva lett a protestáns papok elűzése és a protestáns templomok lefoglalása a rekatolizált mágnások birtokain. Pl. Batthányi Adám birtokairól ki űzték az ő volt udvari papját és a dunántúli püspököt, Kanizsai Pálfi Jánost. Mivel a Batthányiak birtokai Vas és Zala vármegyék jelentős területét foglalták magukba, a dunántúli esperesség négy ott kiterjedő esperessége egyre kisebbedéit. A mágnások rekatolizációja és más események folytán már a 17. század 20-as éveinek végén a helyzet a protestánsok ellen fordult. Thurzó György és Szaniszló után a nádori széket csak katolikusok kapták, ami Pázmány tevékenységével egyesítve nagy veszélyt jelentett a protestánsok számára. Az Erdélyi Fejedelemség rendjei és a magyarországi rendek Bocskai időszakától szoros kapcsolatban álltak és az Erdélyi Fejedelemség mint a magyar protestantizmus védője szerepébe jutott. Az 1618-ban kitört cseh felkelés Magyarországon is hozzájárult az elégedetlenség növekedéséhez, mely már korábban is megnyilvánult panaszokban a vallási szabadság és a bécsi béke megállapodásai megsértésével kapcsolatban. Mikor Bethlen Gábor erdélyi fejedelem katonailag a cseh felkelést kezdte támogatni, a királyság nemességének nagy része támogatta őt. A felkelés okait ideológiai szempontból Alvinczi Péter kassai magyar prédikátor Magyarország panaszai (Querelae Hungáriáé) című iratában foglalta össze.209 A felkelés fő célja a val208 Pallas Nagy Lexikona 13. Budapest: Pallas irodalmi és részvénytársaság, 1896. 209 Az irat okokként felsorolja az 1608-as vallási törvény ismételt megsértését, a protestánsok panaszainak megoldatlanságát, a jezsuitákra vonatkozó törvény- betartatlanságát, a törvény megsértését, miszerint az ország problémáit a királynak a nádorral és magyar tanácsosokkal kell megoldani. A dokumentum a protestáns jogokat is felsorolja, amelyekből az igazság és egyenjogúság joga lett általánosítva. Kérik a szabad vallásSzlovák reformátusok a XVI - XVIII. században 83 Alvinczi Péter aláírása
