Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - A svájci reformáció
Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században A Tiszáninneni területen a 16. század második felében sokkal több érdemük volt a svájci tanítás terjesztésében a Sárospatakon működő prédikátoroknak. Az egyik és a legelső közülük Kopácsi István sárospataki prédikátor és első zempléni esperes volt. Eredetileg ferences apát volt, de a reformáció kezdetekor a többi szerzetessel kilépett a rendből és a kolostor épületében reformációs triviális iskolát alapított. 1532-ben Wittenberget látogatta meg. Mint lelkész és tanító, váltakozva dolgozott Sárospatakon, Erdődön és kis ideig Nagybányán. Elnökölt az első reformációs (protestáns) zsinaton Erdődön 1545-ben és a kolozsvári zsinaton 1561-ben.126 Kopácsin kívül a svájci reformációs tanítás szellemében Batizi András erdődi, tokaji lelkész prédikált, továbbá Székely István, Derecskéi Demeter és Literáti Lukács.127 A Tiszáninneni református egyházkerület magalakulásában nagy szerepe volt két, Zemplén vármegyében, mégpedig Tárcái városában összehívott zsinatnak. Az első, az 1561-ben megrendezett zsinat egyfajta előzménye volt a következő évben megrendezett zsinatnak, mely a tokaji várkapitány, Németi Ferenc védelme alatt hívatott össze. 128 A legfontosabb eredménye a Béza Teodor tanítása alapján elfogadott hitvallás volt. 1563-ban Erdélyben, pontosabban Tordán zsinatot hívtak össze, melynek célja a megalakuló református egyház egységes hitvallásának kiadása lett. Ezért néha a két említett zsinaton elfogadott hitvallást mint tarcali-tordai hitvallásnak is szokták nevezni129. Ebben a hitvallásban a jelenlévők megegyeztek, hogy az ostya helyett a kovászolt kenyér használatát alkalmazzák az Úrvacsorán.130 A Tiszáninnen területébe Eger városa is beletartozott, ahol a lakosság nagy része a kálvinizmus tanítását fogadta el, de mivel az említett püspök, Veransics Antal támadásai őket is érintették, eldöntötték, hogy nyilvánosan is a helvét hitvalláshoz fognak csatlakozni. Ez a hitvallás az 1562-ben kiadott debreceni lett, más néven a Confessio Catholica, melyet mint debrece- ni-egervölgyi hitvallást ismerünk. A svájci reformáció olyan nemes és földesúri családok támogatásának köszönhető, mint a Bebekek (Torna-, Gömör- és Borsod vármegye) vagy 126 KISS, Áron: A 16. században tartott magyar református .... 58. 127 ZSILINSZKY, Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest : Athe- neaum irodalmi és nyomdai részvénytársaság, 1907, 50. 128 A kálvinizmus nagy támogatója, magyar nyelvre fordítatta Werbőci István Tripartitu- mát és saját költségén kiadta. Pont neki ajánlotta Méliusz az 1562-ben kiadott kátéját. Ő maga egy vallási ének szerzője volt. 1565-ben halt meg Tokaj védelmekor. 129 A tarcal-tordai hitvallás első példánya nem maradt meg. Csak a második példány ismert 1565-ből, amikor kiadását magyar és latin nyelven I. Rákóczi György özvegye, Lorántffy Zsuzsanna fizette. KISS, Áron: A 16. században tartott magyar református..., 286. 130 KISS, Áron: A 16. században tartott magyar református..., 90. 57
