Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - Evangélikus-református unió
Kónya Annamária - Kónya Péter nántúlon Beythe István püspöksége idején a 16. század 80-as és 90-es évei alatt (1595-ig).449 Körülbelül ugyanabban az időszakban a református gyülekezetekkel való unió mellett döntöttek a felső-zempléni evagélikus prédikátorok is. Ezen a területen a Perényiek, Drugethek vagy Báthoryak birtokain számos lutheri egyházgyülekezet jött létre. Mivel Perényi Gábor és más földesurak a birtokaikon sokáig akadályozták a svájci reformáció terjedését, feltételezni lehet, hogy a század második felében itt megerősödött a lutheri egyházigazgatás. Valószínűleg azok megmaradását a lutheri hit mellet az öt szabad királyi város esperességének közelsége is hozzásegítette. A lutheranizmust akkor is megtartották, mikor földesuraik a helvét irányra léptek át. A földesurak viszont elfogadták jobbágyaik hitét és nem kényszerítették őket a kálvinizmus elfogadására. A legtöbb ilyen szlovák evangélikus gyülekezet a 16. század végén Zemplén vármegyében Báthory István országbíró birtokain, a mogyoróskai uradalomhoz tartozó falvakban létezett. Báthory, aki házassága után Drugeth Fruzsinával bizonyára a legnagyobb számú szlovák protestáns lakosság birtokosa volt az ország keleti részén, nem avatkozott bele jobbágyainak a vallásába, és elfogadta azok lutheri hitét.450 Valószínűleg éppen Báthory volt a reformátusok és evangélikusok közti unió megkötésének fő kezdeményezője, mely 1597 májusában lett megkötve a sátoraljaújhelyi zsinaton. A zempléni esperesség zsinatán az összes jelenlévő, a négy esperes jelenlétében (zempléni, abaúji, borsodi és ungi) megbízta a varannói szlovák papot az összes Varannó- és Mogyoróska környékbeli szlovák egyházi gyülekezeteknek az igazgatásával és felügyeletével. Az első társesperes Mednenszky András lett, és azóta ezt a tisztséget egészen az unió végéig a varannói szlovák prédikátor (káplán) töltötte be.451 Az unió létrejöttének pontos okai máig sem teljesen tisztázottak. A korabeli források olyasmit sejtettnek, hogy a helyi evangélikusok valamitől tartottak. Csak feltéletezni lehet, hogy ezek az aggodalmak a svájci reformáció újjabb terjedése miatt voltak, vagy a saját egyházigazgatási egységük gyengeségén alapultak. Másrészt, hasonló helyzetben voltak akkor a sárosi református gyülekezetek is, melyek az öt szabad királyi város esperesség- hez, később a sáros-zempléni vidéki esperességhez tartoztak.452 A varannói társesperes hatáskörébe majdnem két tized gyülekezet tartozott, melyek a várostól északi és déli irányban feküdtek. Az egyház-lá449 ZOVANYI, Jenő: Magyarországi protestáns egyháztőrténeti lexikon. Budapest 1977. 450 DIENES, Dénes: Református-evangélikus unió Zemplén vármegyében a 16 - 17. században. In: Nezamenitel’né je dedicstvo otcov... ACEP X. Presov 2009: Vydavatel’stvo Presovskej univerzity, 173 - 174. 451 DIENES, Dénes: Református-evangélikus unió ..., 173. 452 De adatok az unióról nem maradtak meg. 170
