Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - Szlovák (ill. szlovák-magyar) mezővárosok és református gyülekezeteik
Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században hályban is. Ebben a fontos mezővárosban, mely a vármegye keleti részén, Ung vármegye határa menténfekszik, szintén a helyi nemeseknek és földesuraknak, a Pongrácoknak volt nagy befolyásuk a reformáció terjedésében. Valószínűleg nekik köszönhetően terjedt el a mezővárosban Kálvin János reformációs tanítása is. Az első reformátor, és bizonyosan már kálvini prédikátor Nagymihályban Debreceni György volt, aki 1584 - 1598 között tevékenykedett a városban. 1606 - 1609 között Tolnai János és káplánja, Crisanovi Jakab végezték az egyházi szolgálatokat. A 17. század első felében több református lelkész működött Nagymihályban: Németfalvi Jakab (1619 - 1622), Túróéi Radolski Mátyás káplán (1623), Szentmiklósi János (1624), Szentmihályi János (1625), Váraljai Pál, második pap (1625 - 1626), Miskolci Jakab (1629), Vári András (1633), Literati Pál káplán (1633) és Pazdicsi Tamás (1655).424 A nagymihályi kálvinista gyülekezet hasonlóan, mint a zempléni református gyülekezetek egész sora, a Tiszáninneni református kerület ungi es- perességéhez tartozott. A legrégebbi adatokat az egyházi élet működéséről a gyülekezetben az 1619 - 20-ban írott egyház - látogatási jegyzőkönyvekből lehet megtudni. Nagymihályban, úgy mint a többi említett mezővárosNagymihály legrégebbi ábrázolása ban, két prédikátor működött: magyar pap és szlovák káplán. Míg a prédikátor főleg a uraságnak és számos nemességnek tartotta a szolgálatot, a káplán a mezőváros szlovák lakosságának és a leányegyházak híveinek, pontosabban két egymás utáni vasárnapot a filiákban, míg a harmadik istentiszteletet a mezővárosban tartotta. A másik kálvinista lelkész a városban a helyi iskola tanítója volt. Úgy mint más mezővárosban, a nagymihályi gyülekezetnek is volt harangozója. A nagymihályi parókiának több zempléni és ungi falu is leányegyháza volt: Zuhogó, Orlóc (elpusztult település Vrbóc mellett), Ver- bóc, Nagyzalacska, Zalacska, Lasztomér, Mocsarány, Betlanovce (elpusztult 424 ZOVÁNYI, Jenő: Protestáns lelkészek nyugtatványai régi tizedjegyzékek mellett..., 131. 161
