Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)

SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - Szlovák (ill. szlovák-magyar) mezővárosok és református gyülekezeteik

Szlovák reformátusok a XVI — XVIII. században

Adatok a gálszécsi iskolákról a 18. században

a parasztok egy köböl, a zsellérek '/2 köböl búzával és az özvegyasszonyok 4 sing vászonnal. Esküvő alkalmakor mindkét oldal 1 dénárt kapott és a vőlegénytől még 3 dénárt kapott a lelkész. Ha más faluból, vagy esetleg vármegyéből voltak a házasulandók, összesen 40 dénárt fizettek. A 16 dénárból a temetésért a felét kapta a pap, és a másik fele a káplán és rektor közt osz- tódottszét. Keresztelésnél egy tyúkot kapott. A földesurak a temetés esetén más fizetséggel tartoztak a lelkésznek. Mind a tizenhárom falubana fejedelem dézsmájától nyolcadrész jutott, ott ahol szőlő is volt, a nyolcadrésze szintén a prédikátoré volt. A káplán jövedelme elsősorban a leányegyházak terményeiből származott, a plébánossághoz két falu tartozott, Kohály és Gerenda.369

A gálszécsi tanító jövedelmei is a 17. század elején főleg terményből álltak össze. Minden jobbágy, akik szőlőt műveltek, a „mesternek,, köteles volt 1 gálszécsi köböl bort adni. A rektor asztaltartását a prédikátornak kellett bebiztosítani, ha pedig nem tartott asztalt, akkor 25 köböl búzát kellett adni neki. A gyerekek tanításáért különféle díjat kellett fizetni, aszerint, hogyan egyezett meg a lakosokkal. Azonkívül különféle munkák elvégzéséért, pl. örökséglevél írásáért 18 démárt, a városi könyv írásáért szintén 18 dénárt kapott. Érdekes módon, hogy ha nem akart menni szolgálatot teljesíteni a le369 DIENES Dénes (ed.): Református egyház-látogatási jegyzőkönyvek 16 - 17. század. Budapest: Osiris, 2001, 309 - 312.

143