Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - Szlovák (ill. szlovák-magyar) mezővárosok és református gyülekezeteik
Szlovák reformátusok a XVI-XVIII. században let-Szovákia területén az egyházi gyülekezetekből származott a volt sárosi esperesség összes esperese is: Szentgyörgyi Albert töltszéki prédikátor, Albani János Somosról és Losonczi S. Orbán, prédikátor Lapispatakon.361 A Tiszáninnnei református egyházkerület területén a kora újkor idején néhány tíz mezővárosi település és falu létezett, melyek nemcsak gazdasági és társadalmi szempontból, de a szellemi életben is a szabad királyi városokat helyetesítették. Az öt, illetve később hat szabad királyi városból a református egyház szerves részévé csak Kassavált,de református gyülekezet működött az átmeneti időszakban Eperjesen is. A Felső-magyarországi szabad bányavárosok egyikében sem (Szepes, Gömör és Abaúj vármegyében) alakult ki református gyülekezet. A szabad királyi városok feladatai az egyházigazgatás és iskoláztatás szempontjából a számos mezővárosokra hárult át, főleg Zemplénben (Sárospatak, Tokaj, Sátoraljaújhely, Szerencs a L), de ugyanúgy Borsod (Miskolc), Gömör (Pelsőc, Tornaija), Kishont (Rimaszombat)362, Ung (Ungvár) vagy Abaúj (Gönc, Szikszó) vármegye is ezek közé tartozott. Az adott mezővárosok nagy része a mai Magyarország területére esett, de Kelet-Szlovákia térségében is a kálvinizmusnak a református iskolák szempontjából néhány központja fejlődött ki. A legfontosabbak közülük, átmenetileg vagy hosszabb ideig Gálszécs, Varanó, Homonna, Királyhel- mec, Tőketerebes voltak Zemplénben, Nagykapos és Szobránc Ung és Szep- si pedig Abaúj vármegyében. Gálszécs A reformáció egyik legrégebbi központjai közé Zemplén vármegyében Gálszécs tartozott. Már 1530-bana helyi templomban evangélikus istentiszteletek voltak tartva.363 A svájci reformációs tanok kezdete 1568-ban kezdődött, amikor a mezőváros a homonnai Drugeth család, a reformáció ismert támogatóinak a birtokába került. Már 1570-ben Héderváriho István református prédikátort hívták meg Gálszécsre.364 A következő református lelkész, Thury (Túri) Baltazár a 16. század 80-as éveiben működött a mezővárosban, akinek ottlétéről Bocskay Klára, Csápy János özvegye végrendeletéből értesülhetünk. A végrendelet, mely 1586-ban volt megírva az említett 361 LAMPE, Adolf: Historia Ecclesiae Reformatae. Utrecht 1728. 362 Hont vármegye területe nem tartozik a mai Kelet-Szlovákia területéhez, de a Tiszánin- neni református egyházkerületet alkotta, ezért foglalkozik vele a munka. 363 ORDOS, Ján a kok: Secovce. Presov : L.I.M. Presov, 1998, 53. 364 ORDOS, Ján a kol.: Secovce. Presov : L.I.M. Presov, 1998, 53. 141
